Tornóczky Anita okleveles habilitációs kutyakiképző, állatmentő, nem mellesleg egy négy hónapos kisfiú anyukája. Már több száz négylábú mentésében, gyógyításában, rehabilitálásában és tanításában vett részt. Így őt kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy a túlbuzgó állatvédők szerint a kutyás sportok képviselői „élő fegyverré” teszik az állataikat, és azok képzésével, fejlesztésével fölösleges agressziót erősítenek kedvencükben.
„Ez kész döbbenet! – kezdte határozottan lapunknak. – Svájcban például minden kutyatartónak kötelező kutyaiskolába vinni az állatát. De itthon is nagyon aktív a munkakutyás közösség. Egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdák a kedvencük mentális és fizikai jóllétére. Be akarják szüntetni a kutyával való vadászatot, keresést, mentést, agilityversenyt, kiállítást és mindent, aminek első és legfontosabb alappillére az állatok képzése?
Ezzel nemcsak rengeteg ember megélhetését kockáztatnák, hanem a kutyák mentális egészségét is.
Nyilván egy német juhásznak vagy vizslának a munkaigénye merőben más, mint, mondjuk, egy basset houndnak. De az minden fajtáról elmondható, hogy az egészségük megőrzéséhez és a gazdával való jó kapcsolathoz elengedhetetlen a foglalkozás, az idomítás” – magyarázza Anita, aki hat-hét kutyával él egy háztartásban.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Azon kijelentést is butaságnak tartja, hogy a kutyaiskolákban „élő fegyvert” nevelnek.
„A probléma nem abból adódik, amikor egy kutya ismeri a különböző utasításokat, és a gazda kérésére cselekszik. Hanem amikor azokat ösztönszerűen, kontroll nélkül, magától teszi. Például egy kuvasz vagy komondor komoly képzés, feszesebb keretek betartása nélkül tényleg veszélyes lehet. A vizsla megőrülne, ha nem dolgozhatna.
De még a legkisebbek, legszelídebbek is igénylik a foglalkozást, ahogy mi, emberek is tanulunk, fejlődünk.
Ez az állatokat is ugyanúgy megilleti, mi több, jár nekik!”
Kedvencem és én!
Sok hazai sztár életébe is rengeteg örömöt csempésznek a kedvenceik. Vadon Jani például egy év kőkemény munkát fektetett németjuhász-keveréke, Tira nevelésébe. „Négy hónapos korától a mai napig heti kétszer járunk vele kutyaiskolába. Óriási küzdelem volt Tirával az első időszak, de ki kell hangsúlyoznom, hogy ez elsősorban nem az én küzdelmem volt, hanem a feleségemé. Leginkább az ő érdeme, hogy Tira most már bárhol vagyunk, szuper jól nevelt is tud lenni, kerüli a konfliktusokat” – nyilatkozta a kutyabarat.hu-nak.
Kiemelt kép: Korponai Tamás/fotócentral.hu
