Márió, a harmonikás a lánykérésről: „Izabella olyan szélesen mosolygott, hogy az a kép egy életre a szívembe vésődött”

Tavaly januárban, amikor a népszerű harmonikás bemutatta párját, ­Izabellát, azt mondta, el tudja képzelni, hogy újra megnősüljön. Igaz, Márió azt is hozzátette, hogy nem sürgeti semmi. Azt csak ő tudja, hogy akkor már tervezgette-e az eljegyzést, vagy sem, de az biztos, hogy a szíve mélyén tudta, inkább előbb, mint utóbb felteszi a nagy kérdést választottjának.

Összekovácsolódott a család

És miért is ne? Épp karácsonykor mesélt Márió és Izabella arról, hogy milyen szépen összekovácsolódtak ők és gyermekeik az elmúlt két évben. „Természetesen össze kellett rázódni, alkalmazkodni kellett egymáshoz, de ez természetes, amikor két ember vagy két család összeköltözik. Nem voltak vitáink, sőt most, hogy belegondolok, még sohasem veszekedtünk” – mondta Izabella. „Ez tényleg így van – így Márió. – De lehet, hogy nem tartanánk itt, és még nem költöztünk volna össze, ha nem ismerjük egymást évek óta, hiszen Izabella a testvérem sógornője. Az, hogy volt egy ilyen alapunk, nagy áldás, és persze fel is gyorsított mindent. Minek is vártunk volna? Izabella és én is pontosan tudjuk, milyen hirtelen meg tud változni az élet jó és rossz irányba egyaránt. Nagyon boldog vagyok, hogy van egy jólelkű, kedves és szép hölgy mellettem. Az az igazság, hogy meglehetősen szemérmes férfi vagyok, internetes társkereső oldalon biztos nem kerestem volna partnert, és ha nincs ez a családi ismeretség, szerintem még most is egyedül lennék.”

Passzolt a gyűrű

Márió már ősszel eldöntötte, a legjobb időpont arra, hogy megkérje szerelme kezét, a karácsony lesz. Izabella Erdélyből származik, és az énekes tudta, két testvérével és családjaikkal együtt a szüleinél, Sepsiszentgyörgyön töltik az ünnepeket, ahova természetesen ő és lánya, Eszter is ment. „Senkinek sem szóltam a terveimről – meséli a zenész. – Elég jól tudok titkot tartani, ráadásul szeretek kisebb-nagyobb romantikus meglepetéseket okozni, amiknek Izabella mindig nagyon örül. Úgyhogy elmentem gyűrűt venni. Otthon titokban lemértem az egyik gyűrűjét, szóval magabiztosan léptem be az ékszerboltba. Közöltem is, hogy hány milliméter átmérőjű, de mondták, hogy ezt nem így mérik, hanem colban. Kissé zavarban voltam, mert ezt természetesen tudtam, de eszembe sem jutott. Lényeg, hogy emlékezetből, találomra választottam egy gyűrűt, ami örömömre aztán tökéletesen passzolt a menyasszonyom ujjára. De jó kimondani ezt a szót, menyasszonyom – teszi hozzá nevetve Márió, aki szenteste csak az egyik rokont avatta be a tervébe. – Megkértem, Adriennt, egy kis unokatestvért, hogy az ajándékosztás után indítsa el a Back II Black Mindentől távol című számát, hogy fokozzam a hangulatot. Az egész család meglepődött, ­Izabella pedig olyan szélesen mosolygott, hogy az a kép egy életre a szívembe vésődött. Azonnal igent mondott, és megcsókolt. Pár perc múlva pedig előkerültek a talán már szilveszterre vásárolt pezsgők, és koccintottunk a közös jövőre.”

Elkezdték a szervezést

A jegyespár amint hazaérkezett sümegi otthonába, azonnal elkezdte az esküvő szervezését. A boldog menyasszonynak és a felvillanyozott két tinédzser lánynak, Kingának és Eszternek tucatnyi ötlete volt, ami nem csoda, de figyeltek Márióra is. „Nem az a vőlegény vagyok, akinek csak megmondják mikor és hol lesz az esküvője, és akkor odamegy. Én részt akarok venni a szervezésben. Persze hogy három nő mellett hogyan tudok érvényesülni, az majd kiderül. De viccet félretéve, gőzerővel elkezdtük a szervezést, mert az esküvőnket tavaszra tűztük ki, és lássuk be, nem sok időnk van. Izabellánál és nálam ez megszokott, minden olyan gyorsan és szépen alakul, nem félek attól, hogy nem lesz minden kész a nagy napra.”

Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu