Azt mondja, esély van rá, hogy a műsor forgatásai alatt elsírja majd magát, pedig eddig igazi keménykötésű macsóként ismertük meg. Valóban ennyire érzelmes férfi?
Curtis: Ha hallok egy dalt, amit jól adnak elő, és megérzem az energiáit, simán elérzékenyülök. De filmekkel is járok így. Például Bradley Cooper és Lady Gaga duettjén, amit a Csillag születikben énekeltek, rendszeresen elsírom magam.
Csak művészi élmények indítják be a könnycsatornáját, vagy a magánéletében is el szokott pityeredni?
Curtis: Hát persze! A kisfiam is rengeteg megható pillanatot okoz. Igaz, előtte azért próbálom tartani magam, de ha elfordulok, már szöknek is a könnyek a szemembe. Most már abban a korban van, hogy eléggé ki is mutatja: szereti az apukáját… És ez a lelkemnek, a szívemnek nagyon jót tesz. Szerintem minden édesapával így van, de egy ilyen érzékeny művészlélek esetében, mint én, mindez hatványozottan igaz. Amióta megszületett, még szentimentálisabb lettem.
Versenyzőként már szerepelt nagyszabású zenés tévéshow-ban, de most átül a túloldalra, és coach lesz. Milyen érzés lesz, hogy nem a produkciójáról mondanak kritikát, hanem ön formálhat véleményt másokról?
Curtis: Vártam már ezt. Azt gondolom, hogy a sikereim után, amiket elértem, a díjakat követően, amiket megkaptam – talán nem nagyképűség ezt mondanom – ez már járt nekem. Ez az egy dolog még hiányzott. Amikor megkerestek, rögtön igent mondtam. Pedig pénzről még szó sem esett. Mondtam, hogy mindenképpen szeretném elvállalni. Dalszerzőként, szövegíróként nagyon sok embernek segítettem már a munkáját és segítem ma is. Azt gondolom, hogy új előadóknak is tudnék annyi pluszt adni, amivel még sikeresebbek lehetnének.
Egykori zenésztársa, Majka, akivel elváltak útjaik, szintén rendszeresen zsűrizik. Mekkora elégtétel önnek, hogy szintén kapott egy ilyen feladatot?
Curtis: Ő már nem érdekel, csak magammal foglalkozom. Lezártam ezt a dolgot. Elindult a Curtis Live teljes telt házzal, új dalaim jelennek meg. Nincs időm mással foglalkozni. Én sok sikert kívántam neki és a zenekarának, és most már a saját utamra koncentrálok. Azt az ajtót becsuktam magam mögött, és csak előre nézek. Ez fog segíteni engem személyesen, és hogy mást ne mondjak, a The Voice sikerének is jót fog tenni.
Hogy tervezi, ön milyen coach lesz?
Curtis: Nagyon szeretnék családias légkört teremteni a bandában, közös programokat csinálni, akár meccsre járni vagy bármi ilyesmi. Fontos lenne összekovácsolni a csapatot, mert szerintem utána lehet majd jól haladni. Én mindig olyan emberekkel dolgozom, akikkel van közöttünk valamilyen kötődés, akik felé érzelmeket táplálok. Bízom benne, hogy olyan versenyzőim lesznek, akikkel meglesz a kémia.
És szigorú lesz?
Curtis: Nyilván van egy alapkövetelmény: aki velem szeretne dolgozni, az ne legyen lusta, akarjon dolgozni, de mondjuk, ha késik tíz percet, az nem fog érdekelni. Egy művész ilyen, máshogy működik, mint egy normális ember. Szerintem mindent meg lehet beszélni, minden kommunikáció kérdése. Nem szigorú, hanem jó akarok lenni.
Az ön élete során mennyire adódtak problémák a művészlelke miatt?
Curtis: Mi tagadás, előfordult, hogy engem sem értettek meg, és ez eleinte nem volt könnyű. Magammal is harcoltam, de például ha a pontosságról van szó, én mindig mindenhol ott vagyok fél órával előbb. Ha nem, akkor abból már tudják, hogy baj van, hogy történt valami. Én nem kések. A The Voice sajtótájékoztatójára is én érkeztem leghamarabb. Ezen csodálkozott a stáb, én meg nevetve mondtam, hogy nem érek rá reggelente lustálkodni, nekem vinnem kell a kisfiamat az óvodába. De nem szeretem a vaskalapos elveket sem. Nem biztos, hogy attól, hogy valaki késik, még nem veszi komolyan a feladatát.
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu