A négyrészes Keménykalap és krumpliorr forgatásáról számos kulisszatitok maradt fent. Csokorba gyűjtöttük ezeket, majd megkértük az egyik gyermekszereplőt, Berkes Gabriellát, hogy elevenítse fel az emlékeit.
„Akkor is Lópici maradok!”
Hogy egyáltalán felvehették a sorozatot, annak a pénztelenséghez van a legnagyobb köze…. A legenda szerint a Keménykalap és krumpliorr írója, Csukás István nem önszántából került ugyanis a tévé közelébe. Mivel a költő a versei kiadásából nem nagyon tudott megélni, egy ismerőse azt javasolta neki, hogy keresse meg a Keménykalap és krumpliorr című írásával a Magyar Televíziót, hátha igényt tartanak rá. Az akkori vezetés rögvest beleszeretett a forgatókönyvbe, és 1973 nyarára meg is szervezték a forgatást. Kiemelt költségvetést szavaztak meg a sorozatnak, így a kor legjobb szakemberei dolgozhattak rajta.
A film operatőre a későbbi városvédő Ráday Mihály volt, a rendező pedig Bácskai Lauró István. A legnagyobb sztárokra osztották a szerepeket, így Haumann Péterre és Páger Antalra. Szilágyi István alakította a legendás Lópici Gáspárt, a plakátragasztót. A színész azt nyilatkozta, hogy a stábnak nem tetszett a karaktere neve, meg akarták változtatni, ő győzte meg végül a rendezőt, hogy ne tegye, tartson ki mellette.
„Úgy éreztem magam, mint egy királylány!”
A legtöbbször egy óbudai játszótéren forgattak – meséli a Péterkét alakító Berkes Gabriella. „Először minden gyereket, így engem is, az édesanyja, az édesapja, vagy ha ők nem értek rá, valamelyik nagyszülő kísért el. Pár hét múlva már fordult a kocka: kocsi jött értem, és egyedül mentem dolgozni. Úgy éreztem magam, mint egy királylány! Ráadásul mi, gyerekek naponta fejenként 300 forintot kaptunk, ami akkoriban igencsak jó fizetés lett volna egy felnőttnek is, nemhogy nekem. Emlékszem, a gázsimból konkrétan egy pianínót vettek nekem a szüleim” – mondja a musicalszínésznő-énekesnő.
Ma már tudjuk, minden belefektetett fillér megérte, hiszen a széria hatalmas siker mind a mai napig, Gabriella is többször megnézte a gyerekeivel. A sorozatot több mint tíz országban sugározták, egy hollywoodi tévés fesztiválon még díjat is kapott, persze ezt akkoriban nem verték nagy dobra, pedig megérdemelték volna a hírverést az alkotók.
Alfonzó volt a nagy favorit
Berkes Gabriella, bár összesen 36 ifjúsági filmben játszott, különösen szép emlékeket őriz a Keménykalap és krumpliorr forgatásáról. „A legnagyobbakkal játszhattam együtt, akik mind nagyon kedves emberek voltak. Emlékszem, Alfonzónak panaszkodtam, hogy milyen jó a srácoknak, mert ők az állatkertben is forgathatnak. Alfonzó pedig, ’hadd menjen ez a kicsi lány is’ felkiáltással elintézte, hogy az utolsó forgatási napon én is ott lehessek a többiekkel az állatkertben” – mondja Gabriella.
Bagaméri, az elátkozott fagylaltárus szerepére egyébként eredetileg Major Tamást szemelték ki, ám ő végül nemet mondott, mert nem akart egy gyerekeknek szánt filmsorozatban játszani. Így kapta meg a szerepet végül Alfonzó, vagyis Márkus József, aki meg egyenesen lubickolt a kamerák előtt. „És azon kívül is – mesélte korábban az Első Emeletből is ismert Berkes Gábor, aki Sülét alakította a sorozatban. – Állandóan poénkodott, őrült magánszámai voltak, ezek közül több is bekerült végül a filmbe, habár a forgatókönyvben eredetileg nem is szerepelt. Arra is maradt ideje, hogy velünk, gyerekekkel foglalkozzon. Végtelen türelme volt, és pontosan tudta, hogyan kell segíteni minket.”
Mi lett a többi szereplővel?
Kovács Krisztián, aki az egyik főszereplőt, Kisrecét alakította, a kor gyermeksztárja volt. 17 ifjúsági filmben szerepelt, ám később mégsem a színpadot választotta. Évek óta nem nyilatkozik, informatikus lett, és Angliában él. A Karcsit megtestesítő Hamar Pál testnevelő tanárként végzett. A Jóskát játszó Szűcs Gábor pedig ma is színészként és rendezőként dolgozik. „A többiekkel ma is tudunk egymásról, tartjuk a kapcsolatot, habár ritkán futunk össze. Úgy öt évvel ezelőtt szerveztek egy nagyobb találkozót, azon szinte valamennyien részt vettünk” – mondja Gabriella.
Kiemelt kép: Ráday Mihály/Fortepan
