Bódi Csabi: „Gina a legfőbb vagyonom”

„Szerelem volt első látásra. Öt alkalommal találkoztunk, mielőtt elvettem feleségül. Akkor is csak három órát tölthettünk együtt a szülők jelenlétében. Nem a felmenőink szorgalmazták a kapcsolatunkat, noha régebben ez volt a módi. Az édesanyámnak is kinéztek egy férjjelöltet, szilveszterkor lett volna az esküvőjük, de az édesapám megszöktette, és összeházasodtak. Engem már semmilyen presszió nem ért a házasságkötés terén, magam dönthettem el, kit veszek feleségül. Az ismerőseim, barátaim tudták, hogy feleséget keresek, egy tiszta, ártatlan, rendes, jó családból való, istenhívő cigánylányt. Az egyik barátom szólt, hogy a figyelmembe ajánlja a tizenhét éves unokahúgát. Egy családi rendezvényen láttam őt először, a távolból figyeltem, amint tesz-vesz, pakolja az ételt, játszik a gyerekekkel, és egyből bearanyozta a szívemet. Ott helyben fel is hívtam az édesanyámat, és mondtam, hogy megtaláltam a feleségemet. Nem volt egyszerű a közelébe férkőzni, hiszen a szülei – mint minden tisztességes roma család – védték a lányuk ártatlanságát, és a beleegyezésük nélkül még csak meg sem szólíthattam.”

„Sosem felejtem el az első beszélgetésünket. Cselhez kellett folyamodnom, hogy találkozhassak Ginával. Mivel akkor én már túl voltam egy házasságon, egyedül neveltem a fiamat, és ismert, népszerű énekes voltam, akiről azt hitték, biztosan csapodár életet él, finoman szólva sem indultam jó helyzetből a szüleinél. Tudtam, először Gina testvérét kell megnyernem, és ha rá jó benyomást teszek, talán a szüleit is sikerül meggyőznöm a szándékom komolyságáról. Hosszú és kitartó munka árán összebarátkoztam a bátyjával, a bizalmába férkőztem, és megkértem, hogy segítsen nekem összehozni egy találkozót a családjával. Így is történt. Elmentem hozzájuk, és a lehető legjobb formámat hozva sikerült kicsikarnom belőlük még egy találkozót. Majd még egyet, aztán még egyet. Az ötödik alkalommal már a fiammal mentem, hiszen számomra a legfontosabb mégiscsak az volt, hogy Gina és Csabika jól kijöjjenek egymással. A fiamnak anyára volt szüksége, Gina pedig fiatal kora ellenére is tökéletes pótszülőnek bizonyult. Az első perctől egy húron pendültek, öröm volt rájuk nézni, így nem is volt kérdés, hogy feleségül kérem. Meggyűrűztem, igent mondott, és immár 15 éve élünk boldog házasságban.”

„A lovári cigánynak nem az arany, a gyémánt és az anyagi javak a legfontosabbak, a mi legfőbb vagyonunk a feleségünk, az ártatlansága pedig az ékszerünk. Ginát sem vettem volna feleségül, ha tisztátalan. Ezzel persze nem lebecsülni akarom azokat a nőket, akik házasság előtt érintkeznek más férfiakkal, de a romáknál ez elfogadhatatlan, szégyenletes. Tizenöt éve vagyok hű hozzá, soha nem botlottam meg, igaz, nálunk nem válóok a hűtlenség. Legalábbis ha a férj lép félre. Egy roma feleség ezt soha nem tehetné meg, ha mégis, még a családja is kitagadja, megcsúfítják, levágják a haját, és nem állnak vele szóba.”