Nem csupán a közéleti műsorok hangvételében várható fordulat a közmédiában. Tévés szakembereket kérdeztünk arról, milyen műsorokat látnának szívesen a várható megújulás után.

A mögöttünk álló pár hét legforróbb témája a közmédia teljes átalakulása. A hírműsorok területén hatalmas változások várhatóak, de vajon mi a helyzet a szórakoztató műsorok háza táján? Rubin Kristóf a Free Monkeys Production vezetője szerint – aki olyan műsorok kreatív producere volt, mint a Való Világ 4, az idei Nagy Ő vagy éppen A Híd című reality – ezen a fronton is jelentős ráncfelvarrásra van szükség.

„Nem igazán voltak színvonalas showműsorok a köztelevízióban az elmúlt években. Két komolyan vehető próbálkozásuk volt, A Dal és a Csináljuk a Fesztivált” – értékel Kristóf.

– Előbbi gyakorlatilag onnantól kezdve elvetélt koncepció volt, hogy nem küldtünk versenyzőt az Eurovízióra, hiszen gyakorlatilag nem volt tétje a műsornak. Ráadásul csak egy bizonyos kör szerepelhetett, ami csak még feleslegesebbé tette az egészet. A Csináljuk a fesztiválttal nem volt különösebb problémám, eltekintve attól, az avíttos hangulattól, ami körbe lengte. De ez amiatt volt, mert kizárólag az idősebb korosztályt szerették volna megszólítani.”

Szórakoztató műsorok a köztévén?

A tévés szakember úgy véli a megújulás után a döntéshozóknak érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a fiatalok igényeire.

„És egyszerűen minden korosztályt kiszolgálni mert ez lenne a feladata. Ezt nem csak úgy lehet, hogy közben beleszédül az ember az unalomba. Egy közszolgálati tévé lehet jó, lehet nézett. Egy közszolgálati tévére egyszerűen szüksége van az országnak: ez nem luxus, hanem szükségszerűség. A külföldi példák azt mutatják, két alappilléren nyugszik a függetlensége. Azon, hogy ki finanszírozza és hogy ki ellenőrzi” – mutat rá.

„Angliában például minden háztartásnak fizetnie kell a BBC-ért, függetlenül attól, hogy nézik-e vagy sem. Emellett még a holland és a német közszolgálati csatornáról is példát lehetne venni.”

Ezekben az országokban nem elsősorban politikai befolyásszerzésre használják a közmédiát. A szórakoztatás is nagy hangsúlyt kap.

„Az itthon is jól ismert Dancing with The Stars például BBC-s formátum. Ha belegondolunk, semmi provokatív nincs benne, sztárok táncolnak megspékelve egy jó zsűrivel. Még azt is mondhatjuk, hogy értéket közvetít. Miért is ne lehetne helye a közmédia palettáján? Simán el tudom képzelni itthon is.”

Az ének iskolája visszatérhetne

De milyen műsorokat látna még szívesen?

„Gyerekműsorokat, igényeseket, amelyek teljesen eltűntek mostanra. Vagy ott volt például néhány éve Az ének iskolája, ahol szegénysorsú gyerekek kaptak lehetőséget és mentorálást. Vagy egykor a politikai szatíra műfaja is kifejezetten népszerű volt. Érdekes lenne ilyeneket látni, mert sajnos mára teljesen eltűntek a kínálatból.”

A kelet-közép-Európai régió egyik legjelentősebb műsorgyártó cége, a Paprika Studios vezetője, Erdős Ákos szerint is alapvető szemléletbeli változtatások kellenek a szórakoztató műsorok készítésben a közmédiában.

„Ahhoz, hogy egy műsor sikeres legyen, három dolog elengedhetetlen: jó tartalom, jó marketing – azaz, hogy az emberek tudomást szerezzenek róla –, illetve jó programming, tehát, hogy jó időpontban kerüljön képernyőre. Nem láttunk arra példát a köztévében az elmúlt években, hogy mindhárom kritérium megvalósult volna. Ott volt például a Maradj talpon, ami ugyan színvonalas vetélkedő volt, de a másik két feltételt nem teljesítette” – mutat rá a szakember.

A Paprika Studios jelenleg is 8 különböző országba készít tartalmakat, így Ákosnak széles rálátása van arra, hogyan működik a közmédia Európában.

„Jó néhány országban felveszi a kesztyűt a kereskedelmi csatornákkal, sőt van, ahol színesebb is a kínálata. Csehország ebben élen jár, sok szempontból követendő példa lehet itthon. Ők komolyan veszik azt, ami a közszolgálati csatornák egyik fontos feladata lenne, azaz, hogy olyan tartalmakat sugározzanak, amelyek szórakoztató módon szolgálják a közjót, erősítik a társadalmi kohéziót, párbeszédet.”

Ilyen volt például a Most (Híd) című sorozat. A történet az elfogadás, a rasszizmus és mélyszegénység témait dolgozza fel humorral, szórakoztató módon. Ennek készült egy magyar változata, Lengyel Tamás és Rujder Vivien főszereplésével, ami még a kereskedelmi csatorna képernyős kínálatába sem fért be, nemhogy a közmédiába.”

De említhetek további nézettségi szempontból is sikeres, valamint társadalom építő üzenettel rendelkező, szórakoztató, fikciós sorozatokat a cseh köztévéből. Az eutanázia kérdéskörét és az egészségügyi rendszer ridegségét boncolgatja a Podezření (Gyanú) című sorozat, az Ochránce (A védelmező) pedig a cseh oktatási rendszer kríziseit dolgozza fel egy iskolai ombudsman esetein keresztül. Olyan témákat érint, mint az iskolai zaklatás, a pedagógusok túlkapásai, vagy éppen az autista gyerekek integrációjának kudarca.”

Ákos szerint itt az ideje újra megszerettetni a nézőkkel a közmédiát.

„A döntéshozók helyében első lépésként könnyed, szórakoztató, mégis közízlést formáló műsorral indulnék, ami azt üzeni a nézőknek, hogy a jövőben is érdemes a közszolgálati médiát választaniuk és ezzel elkezdődhetne a bizalom felépítése.”