Ganxsta Zolee: „Majd a gitáromat veszem feleségül”
A zenész ritkán beszél a magánéletéről, most azonban kivételt tesz.
Karrierje szépen alakul: Ganxsta Zolee sikeres a zenében, és a sorozatok világát is meghódította. Az utolsó, egyben vadonatúj évaddal visszatérő Drága örökösökben is szerepet kapott a zenész, akit már a Keresztanyuban is láthattunk.
„Miből lesz holnap parizer?”
Kíváncsiak voltunk, hogyan lett a Döglégyből „szappanoperasztár”. „Mindenki tudja, hogy híresen olyan ember vagyok, aki mindig félreteszi a pénzt… Ja, nem – kezdi Zolee. – Mindig úgy éltem, hogy hú, nincs pénzem, de tudom, mindjárt lesz egy buli, az majd kihúz a slamasztikából. Most nincs, de mindjárt lesz. Aztán jött a pandémia, és nem volt több buli. Mondtam Zoénak, ’édes lányom, holnap miből veszünk parizert?’ És akkor keresett meg Hámori Barbara showrunner, hogy lenne egy szerep a Keresztanyuban. Damil, aki egy csibész. Azt hittem, végre valami kemény gazember leszek, de Damil igazából jóravaló gazfickó volt. Ez a sorozat konkrétan megmentett. Ha nincs, akkor egzisztenciálisan hatalmas bajba kerültem volna. Ráadásul még élveztem is a munkát, jókat mulatkáztunk a forgatásokon. Csak az volt a baj, hogy a munka reggel hatkor kezdődött, én meg az a típus vagyok, akik délben vagy még inkább délután kettőkor kel ki az ágyból. Aztán pedig jött egy másik felkérés Barbitól a Drága örökösökben Dándi karakterére. Mondta, hogy milyen hülye csávó, mondtam: az stimmel rám, és elvállaltam, hiszen addigra már tudtam, milyen jól tudunk együtt dolgozni.”
15 kilót fogyott
Zolee számára nem idegen a színház világa. Elhunyt édesapja, Zana József is színész volt, ahogy édesanyja, Kassai Ilona is, aki jelenleg egy idősotthonban él. „Én ott nőttem fel a színházakban apu és anyu mellett, azt a levegőt szívtam magamba. Mégsem vágytam soha arra, hogy színész legyek. Focista, jégkorongozó vagy rocksztár szerettem volna lenni. Azonban hamar kiderült számomra, hogy a sportolóknak sokat kell edzeni, és az az egyik olyan dolog, amitől nekem piros kiütéseim lesznek. Szóval egyértelművé vált, hogy a rocksztár a nekem való hivatás – mondja a rapper, aki később a film és a színház világát is meghódította. – Először Jancsó Miki bácsi hívott a zenekarommal együtt egy filmbe. Helytálltunk, aztán valahogy rájöttek, hogy itt van a Zana, ez a tetovált csávó. Ha terroristát, drogdílert, bérgyilkost, bandatagot, kocsmai verekedőt vagy börtöntölteléket kell alakítani, akkor az ő figurája már készen is van, nem kell vele csinálni semmit. Így egyre többször hívtak kisebb-nagyobb szerepekre. Aztán elindult a színházi karrierem is, Cseke Péter hívott a Popeye musicalbe, Pierrot-val írtuk a darab zenéjét, és ha már ott voltam a tűz körül, szerepet is kaptam benne. Én lettem Blútó, a kalózkapitány, amit aztán újabb lehetőségek követtek. Amikor felkértek Winnetou szerepére, azt is boldogan vállaltam. A próbák előtt azt kérdezte a rendező: ’Mi az ott a cicid alatt?’ Mondtam, hogy poci. Mondta, hogy ’láttál már pocis Winnetou-t’, mondtam, hogy nem, de szakállast se. Azt felelte: ’Ez igaz, de a szakállas Winnetou nem ciki, a pocakos viszont igen.’ Szóval akkor 105 kilóról lefogytam 90-re, és nagyjából azóta is tartom ezt a súlyt.”
„Az ember néha magával is összeveszik”
A korán kelés, a fogyás mind-mind arról árulkodnak, Zolee valójában sokkal fegyelmezettebb annál, mint amilyen képet mutat magáról. „Rá kell pakolni a külvilág előtt, mert tőlem ezt várják az emberek. Így egy kicsit rajzfilmfigurát csinálok magamból, és rájátszom a rosszfiúságra. De azért senki se gondolja rólam, hogy egy tündérbogár vagyok, mert sajnos van egy erősen sötét oldalam is. Igyekszem, hogy ebből a lányom kapja a lehető legkevesebbet, és neki próbálok csak szeretetet adni. De azért ez sem mindig sikerül. Néha összeveszünk, de szerintem ezt természetes. Az ember néha saját magával is összeveszik. De ő a lányom, ő a vérem, természetes, hogy mindentől próbálom óvni. Van nekem a kislányom, a kiskutyám, és most vettem egy szuper basszusgitárt, ami egyébként egykor Papp Szabié volt. Majd a gitáromat veszem el feleségül” – mosolygott a zenész.
Kiemelt kép: Ványi Ákos/fotocentral.hu