Mindketten színészek, gondolom, már régóta ismerték egymást. Hogyhogy csak most lobbantak szerelemre?
Simon: Ez egy nagyon vicces sztori. Őszinte leszek, én egyetlenegy részt sem láttam a Barátok köztből, Edina pedig egyetlen mozifilmet sem látott, amiben szerepeltem. Teljesen kimaradtunk egymás eddigi életéből. Még úgy is, hogy évekkel ezelőtt egy műsorban szerepeltünk. Egyikünk sem emlékezett rá. (nevet)
Edina: Pedig nem kevés időt, hat órát töltöttünk együtt az Észbontók forgatásán, de csak akkor rémlett valami mindkettőnknek, amikor a barátaink átküldték a videót. Hihetetlen. Ebből is látszik, hogy a mi történetünk valószínűleg nem így alakul, hogyha a Farm VIP-ben nem ismerjük meg nyers valójában a másikat.
A forgatás alatt már érezték, hogy ez több mint barátság?
Edina: Ott egy nap felért egy héttel, úgyhogy nagyon intenzív volt a kapcsolatunk, és Simon nekem a biztonságot jelentette. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy semmilyen gyengéd érzelem nem volt bennem iránta, de akkor még nem tudtam volna megfogalmazni, hogy pontosan mi ez. Viszont miután véget ért a Farm, éreztem a hiányát. Akkor kezdett kikristályosodni bennünk, hogy mi is ez az egész.
Simon: Nekem Edina nagyon tetszett a Farmon is, egy csinos, szép nő, akinek jó volt a közelében lenni, és akivel nagyon jókat tudtam beszélgetni. Működött a kémia, de tudtam, hogy férjnél van, hogy van két gyereke, úgyhogy tartottam a távolságot.
Mikor vált biztossá magukban, hogy egy párt alkotnak?
Edina: A műsor után elég hamar elköltöztem a férjemtől, de nem Simon miatt. A Farmon szerzett tapasztalataim miatt. Rájöttem, hogy egyedül is megállom a helyem, és nem kell benne maradnom valamiben, ami nem működik. Krisztiánnal mi régóta el akartunk válni, de a gyerekek miatt soha nem léptük meg. Úgy vállaltam el a műsort, hogy mindketten tudtuk, ez vízválasztó lesz számunkra, a távolság ugyanis vagy összekovácsol, vagy még jobban eltávolít minket. Egyikünket sem lepte meg, hogy az utóbbi történt. Simonnal pedig mindezek után egy farmos bulin láttuk be, hogy a kapcsolatunknak lesz folytatása.
Simon: És ekkor elkezdődött a romantika. Óriási randicsászár vagyok. Jöttem fehér lovon, virágokkal. (nevet) Viccet félretéve, az a nagyon durva, hogy így, hogy a Farm közben ismerkedtünk meg, minden olyan szorongós, első randis dolgot átugrottunk. Szóval én nem szusizni vittem Edinát, hanem szedtem neki bográcsból a lecsót. (nevet)
Mit láttak meg a másikban, ami ennyire megfogta önöket?
Edina: Imádom, hogy természetes, őszinte, egyenes, megfontolt. Én hamar tudok csacsogni, de hogy valaki kihozza belőlem, hogy tényleg igazából megnyíljak, ahhoz hosszú út vezet. Simonnak sikerült. Mára pedig azt is olyan jó érzés volt tudatosítani, hogy mellette nem született meg bennem az az érzés, hogy meg kell, hogy feleljek. Ha reggel felkelek, ő akkor is szeret, úgy, ahogy vagyok. És persze imádom benne, hogy tud főzni. Az nagyon szexi.
Simon: Én meg szeretem, hogy imádja a főztöm. Őszinte leszek, amikor elindult a Farm, akkor érkeztem vissza a volt feleségemmel és a gyerekekkel a közös nyaralásból már a válásunk után. Kavargott bennem minden, és csak úgy sodródtam. Aztán azon kaptam magam, hogy Edina mennyire vonz, én meg őt, és mindig egy helyen vagyunk. Elkezdtem felfigyelni rá, hogy noha törékeny, mégis mennyire erős, karakán, és odateszi magát minden feladatban, nem nyavalyog semmin, és nem tapos át senkin. Szóval megláttam egy szép és jó embert, és ez nagyon megfogott.
Milyen viszonyban vannak az exeikkel? Mindenki jóban van mindenkivel?
Simon: Tizenhárom év együttélés után feljöhetnek problémák, de én igyekszem normálisan kezelni a helyzetet. De ott még nem tartunk, hogy a volt feleségem és Edina megismerkedjenek. Ellenben én már ismerem Krisztiánt. Örülnék, ha idővel mindenki mindenkivel jóban lenne, de ezt nem lehet erőltetni.
Edina: Ez akkor tud könnyen megvalósulni, ha az emberek barátként válnak el, és megmarad a szeretet. De amikor elmúlik a szeretet is, és már semmilyen szinten nem passzol egymáshoz a két ember, az egy más típusú válás. És ahogy Simon is említette, ilyenkor még sokféle érzelem tombol a felekben – düh, sértettség –, amit helyre kell tenni. Ehhez pedig idő kell.
És a családtagoknak már bemutatták egymást?
Simon: A szülőknek, testvéreknek, barátoknak persze. Már ismerjük egymás gyerekeit is. De a gyerekek még nem találkoztak egymással. Viszont nagyon várják már.
Edina: Nagyon hasonló a négy gyerkőc, ráadásul korban sem állnak messze egymástól. Simon kisfia és kislánya pont két évvel idősebb a gyermekeimnél, úgyhogy ez egy szerencsés helyzet. Olyan jó érzés, hogy a gyerekeim jól kijönnek Simonnal, és az ő gyerekei is nagyon kedvesek és nyitottak velem.
Egymásra találtak, fiatalok és boldogok. Nem hagyhatom ki a kérdést: terveznek közös babát?
Edina: Szerintem a mai világban két gyermeket is óriási dolog felnevelni, nemhogy négyet vagy ötöt. Én racionálisan állok ehhez a kérdéshez, és őszintén szólva, nem szeretnék még egy gyereket. Persze ha előbb találkozunk, örültünk volna egy közös babának, de nekünk a mostból kell kihozni a legjobbat. Olyan jó, hogy már nagyobbacskák a gyerekek, hogy picit több szabadidőnk van, és tudunk mellettük egymásra is koncentrálni.
Simon: Ugyanazt gondoljuk erről a témáról is. Mindkettőnk kapott ezzel a kapcsolattal két újabb gyereket, ez persze idézőjelben értendő. Ráadásul tök ideális a helyzet, hiszen itt is, ott is van egy kisfiú és egy kislány. Mi őket szeretnénk egészségben, tisztességben felnevelni. Plusz nem gondolom, hogy nekem 45 évesen újra kispapának kellene lennem. Olyan életszakaszban találkoztunk Edinával, amikor ez már egyikünknél sem téma.
És a házasság?
Simon: Mi már összeházasodtunk a Farmon. (nevet) De tényleg, van egy ugyanolyan karkötőnk, amit még ott kötöttünk föl, és azóta nem vettük le. Ez nekünk nagyon sokat jelent, nyolc hónapja rajtunk van. Komolyra fordítva a szót, én szeretem elkötelezni magam, és szeretem, ha elköteleződnek mellettem, ehhez viszont idő kell. Nem zárkózom el semmitől, szívesen elvenném Edinát, ha úgy alakul.
Edina: Annyira szoros és mély a kapcsolatunk, a bizalmunk, hogy nem érezzük se a baba, se a papír fontosságát. Egyáltalán nem tartok igényt a házasságra, de Simonnak biztosan nem mondanék nemet. (nevet) De ha lenne is esküvő, az nagyon más lenne, mint az első, ami ország-világ előtt zajlott. Azt se bánnám, ha Simonnal csak ketten lennénk.
Hisznek az örökké szóban, vagy racionálisan csak abban, hogy ez most egy új és boldog időszak kezdete?
Edina: Én csak úgy tudok gondolkodni egy kapcsolatban, hogy örökre szól. Óriási döntés és lépés volt részemről, hogy Simont bemutattam a gyerekeimnek. És az, hogy itt tartunk, azért lehet így, mert hiszek kettőnkben és az örökké szóban.
Simon: Én nem szeretem ezt a szót. Az örökre, a soha nekem nagyon nehéz szavak, és igazából fel sem tudjunk fogni, mit jelentenek. Persze szerelmesen azt gondoljuk, azt érezzük, hogy ez örökké tart majd, de tíz, húsz év távlatából lehetne ezt könnyebben kimondani. De abban biztos vagyok, hogy én Edinában megtaláltam a társam, és jó lenne, ha ez így is maradna.
Hogy keretes legyen a beszélgetésünk, amit a színészettel kezdtem: közös szakmai terveik vannak?
Edina: Úgy érzem, a színészet már mögöttem van. Persze ha a jövőben behívnak egy castingra, biztosan nem fogok nemet mondani, de régóta azt érzem, a képzőművészet, a festés az én utam. Szeretnék workshopokat és táborokat szervezni gyerekeknek és felnőtteknek. Engem ez tesz szabaddá és boldoggá.
Simon: Én meg főzök majd a workshopok közben. Már kitaláltuk. (nevet) Nálam a színészet marad a fő vonal, játszom színházban, és a Marad az űr című ifjúsági-családi filmet szeretném végre tető alá hozni. 2022-ben megnyertünk vele egy nemzetközi forgatókönyvíró versenyt, aminek a cannes-i filmfesztiválon volt a díjátadója. Csáky Attila producer barátommal most már csak arra várunk, hogy a Nemzeti Filmintézet támogatásával egyszer végre belekezdhessünk a forgatásba.
Kiemelt képek és fotók: Borzi Vivien
