Oláh Gergő: „Már egy tucat pár jelzett vissza, ha mi nem vagyunk, elváltak volna”

„Egyszer sem gondoltuk ám komolyan” – szögezi le Oláh Gergő, és elárulja, abban, hogy együtt vannak, rengeteg energiájuk van. Másokkal ellentétben ők erről szívesen is mesélnek, olyannyira, hogy a házasságukról, a problémáikról még előadásokat is tartanak.

Ne adják fel!

Mint kiderült, Gergőék nem is egy házasságot mentettek már meg. „Nagyjából egy éve fogalmazódott meg bennem, mennyire bánt, mi több, bosszant, hogy hány és hány házasság megy tönkre körülöttem – kezdi az ötgyerekes édesapa. – Tavaly ilyenkor ráadásul több ismert házaspár jelentette be, hogy válnak, és anélkül, hogy megnevezném őket, bevallom, engem feldühített, hogy feladják. De értem, megértem, a mai világ azt hirdeti, hogy ha valami nem jó, nem kényelmes, ha már nincs akkora izgalom, alábbhagytak az érzelmek, akkor add fel, szállj ki, legyél önző, keress mást, jobbat… Szerintem viszont egy házasságért igenis meg kell küzdeni! És nem a gyerekek, pláne nem a közös ház vagy bankszámla miatt, hanem mert súlya van annak, hogy holtomiglan, holtodiglan. Egy házasság nem a saját boldogságunkról kell, hogy szóljon, hanem mindkét félnek azon kell dolgoznia, hogy a másikat boldoggá tegye, nos, ez az egyik titok a sok közül.”

Legyen vége!

Gergő senki felett sem tör pálcát, de büszke arra, hogy a feleségével sosem mondtak le egymásról. „Nem szeretném osztani az észt. És én nem is csak a sztárpárokról beszélek, hisz bármerre nézek a környezetemben, azt látom, hogy sorra válnak el az emberek. Talán azt is mondhatom, hogy napjainkban a házasság ostrom alatt van… Pedig annál nagyobb szövetség nincs a világon. Álszent sem szeretnék lenni, a mi házasságunkban is bőven akadtak mélypontok. Eleinte annyira szegények voltunk, hogy azt sem tudtuk, mit eszünk másnap. Az öt gyerekünk érkezése is minden alkalommal új problémákat szült, amiket meg kellett ugranunk. De mind közül az ismertség és a hirtelen jött siker okozta a legtöbb konfliktust közöttünk. Hirtelen alig voltam otthon, Nikinek egyedül kellett boldogulnia a gyerekekkel, így volt köztünk eltávolodás, és azt vágtuk a másik fejéhez: ’Váljunk el!’ Végül mindig összekapaszkodtunk, mindig megoldottuk, mert meg akartuk oldani. Egymásért, a másikért. És igen, emiatt 17 vagyunk házasok, de küzdöttünk annyit – és még mindig itt vagyunk –, hogy jó példa lehetünk más házaspároknak.”

„Nekünk is terápia”

Több mint fél éve, hogy a feleségével előadást tartanak a kapcsolatukról. „Megérte belevágni. Nemcsak mert nekünk is remek terápia, hiszen estéről estére felidézzük a múltunkat, átbeszéljük. Hanem mert segíthetünk. Már egy tucat pár jelzett vissza, ha mi nem vagyunk, elváltak volna. Épp most kaptunk egy újabb levelet egy pártól, amiben azt írták, úgy jöttek el az előadásunkra, hogy bármit is hallanak, nincs visszaút. És mégis volt! Azt látták tőlünk, hogy nem szabad feladni, ezért adtak maguknak egy újabb esélyt. Ez nem csodálatos?! Félreértés ne essék, nem okoskodunk, nem azt mondjuk meg, mit hogyan kellene, csak mesélünk magukról, a köztünk lévő szeretetről, szövetségről. Közben énekelek is, méghozzá szerelmes dalokat, szóval szem nem marad szárazon, a miénk sem – nevet. – Azt is fontos megjegyeznem, nem ebből akarunk meggazdagodni, mi tényleg egy példa szeretnénk lenni, hogy így is lehet. És hiszem, hogy egy házasság az idő múlásával nem rosszabb, hanem egyre jobb és erősebb tud lenni, ha mindketten keményen megdolgoznak érte.”

Kiemelt kép: Gálos Mihály Samu/fotocentral.hu