Címlapsztori

Szulák Andrea: „Idővel el kell majd gondolkodnom, hogyan lehet méltósággal elbúcsúzni a szakmától”

A kiváló énekes-színésznő hatvanéves lett, de nem ünnepelt. A korával sincs gondja, megbékélt vele.

Sosem tagadta, hány éves, nem is pironkodott miatta akkor sem, ha szóba jött. Szulák Andrea fiatalabbnak sem akart látszani annál, mint amennyi, de azt nem tagadja, érzi a korát, foglalkoztatja is, már csak abból a szempontból is, hogy meddig állhat még színpadra.

„A lányoméra mindig készülök”

A hatvanadik születésnapja sem érintette meg. Semmiben sem különbözik a többitől, nem is fontosabb. „Igyekszem nem tudomást venni az idő múlásáról. Vannak napok, amikor huszonötnek, máskor kilencvenötnek érzem magam. Minél idősebb az ember, annál több a vesztesége. A születésnapom addig volt fontos nekem, amíg az anyám élt. Most már a lányom születésnapja lett a mi közös fiesztánk, erre mindig nagyon készülök, a saját születésnapomnak már nincs nagy jelentősége – mondta az énekes-színésznő a Dankó Rádióban. Hozzátette: idén elvonulva, csendesen ünnepelte a kerek évfordulót. De ez régebben is jellemző volt rá. – Soha nem érdekelt az ajándék, nekem elég a tudat, hogy gondolnak rám, felhívnak telefonon, hogy a füled érjen bokáig” – jelentette ki huszonnégy éve lapunknak a 36. születésnapján.

A hazai zenés színpadok királynője (Fotó: Story-Best Archívum/fotocentral.hu)

Egészség legyen, más nem számít

Bár úgy tűnik, nem fog rajta az idő, ráadásul rengetegen kíváncsiak rá a színpadon, ő már számol a visszavonulással. „Nem tudom, mi lesz később. Idővel el kell majd gondolkodnom, hogyan lehet méltósággal elbúcsúzni a szakmától. A színpadon kívül is van élet. Nagyon bántana, ha a korom vagy a kétségbeesett akarás miatt nevetségessé válnék. Finom eleganciával, diszkréten, lassú léptekkel szeretnék majd visszavonulni.” Mint mondta, nem akar a színpadon megöregedni, de ezt már jó ideje tudja. Ha a koráról van szó, igen tudatos, erről árulkodik egy tizennégy évvel ezelőtti interjúja is, ahol azt mesélte, hogy egészség legyen, más nem számít. „Ha tükörbe nézek, arra gondolok, a ráncaimnak mind történetük van. Az egyik akkor keletkezett, amikor elveszítettem az édesanyámat, a másik akkor, amikor egyszer Rozina beteg lett, a harmadik talán egy hangos összeveszés okán, ami a nagy kibéküléskor még mélyebb is lett. Nem szégyellem ezeket, nem akarok a magam karikatúrája lenni azzal, hogy fiatalabbnak állítom be magam. Méltósággal szabad csak elindulni azon az úton, ami az öregség felé visz. Nem tagadom azt sem, hogy féltem az egészségemet. Nem akarok kiszolgáltatottá válni, más segítségére szorulni.”

A Hegedűs a háztetőn egyik jelenetében (Fotó: Story-Best Magán/fotocentral.hu)

Nincs semmiféle titok

Azt többször hangoztatta már, hogy negyven, ötven felett is van élet, és ezt, hogy elmúlt hatvan, továbbra is vallja. „Megszámlálhatatlan levelet kapok nőtársaimtól, akik a tanácsomat kérik ki az öltözködéssel, a szépséggel, a nőiességgel, de még a változókorral kapcsolatban is, amikre igyekszem válaszolni, noha nincs a birtokomban semmiféle titok. Az én hitvallásom, hogy mindig, minden körülmények között önazonos maradjak, hogy ne akarjak többnek látszani, mint ami vagyok, vagy ne akarjak görcsösen többet kihozni magamból, mint amire képes vagyok – mesélte nemrég a Storynak. – Például, ha belegebedek, akkor sem leszek már se nádszálvékony, se fiatal. A diétákban már régóta nem hiszek, mint ahogy a plasztikai beavatkozások sem nekem valók. De nincs is ezzel semmi gond, mert elfogadtam azt, akit a tükörben látok. Sőt azt kell hogy mondjam, a korral egyre elfogadóbb lettem.”

Kiemelt kép: Story-Best Magán/fotocentral.hu

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story tavaszi különszáma!

Kapható a Story Sztárséf különszáma!

Kövess minket az Instagramon is!