Hazai sztár

Szulák Andrea és Auksz Éva egymás ellenpontjai a színpadon: „A legnagyobb dolog, hogy még mindig szeretjük egymást”

A két kiváló színésznő elárulja, hogy mi a titka azoknak a hölgyeknek, akiknek 50 felett is tele a naptáruk felkérésekkel.

A József Attila Színház Koldusopera című előadásában láthatja újra együtt a közönség Szulák Andreát és Auksz Évát. Előbbi Kocsma Jennyt, utóbbi Peachumnét alakítja. Vajon mennyire rivalizálnak egymással? „Legelőször az Interoperettben láttam Évit, még a búr háború idején. Szép volt, tehetséges, és úgy nézett ki, mint Audrey ­Hepburn, szóval minden színésznő, énekesnő azt kérdezgette enyhe féltékenységgel a hangjában: ez kicsoda? De engem nem tudott idegesíteni a szépsége és a fiatalsága, mert baromi tehetséges volt. Aztán az Operettszínházban, a Kánkánban dolgoztunk először együtt: beugrott egy kolléganő helyett, akinek kisfia született – meséli Szulák Andi, és bizony mindez nem tegnap történt. – Évivel ki sem mondom, mióta játszunk együtt, de lassan évtizedekben mérhető. Szerencsére gyakran összehoz minket a sors, no és persze a rendezők, és ami a legnagyobb dolog, hogy még mindig szeretjük egymást. Gyakran egymás ellenpontjait alakítottuk, akik a színpadon konfliktusban voltak egymással, de a privát viszonyunkban ez nem jelent meg. Ha találkozunk, olyan, mintha tegnap beszéltünk volna utoljára.”

Andrea számára jutalomjáték ez a szerep (Fotó: Olajos Piroska/fotocentral.hu)

Női sorsok

„A Koldusopera ebben az évadban a harmadik bemutatóm, nekem ez a csúcsszerep! Minden színész titkon vágyik rá, hogy eljátszhassa a Koldusoperát, a zenés színház műfajának egyik legmeghatározóbb darabját. A hírnevének megfelelően humoros és egyben elgondolkoztató darab, és az én karakterem csodálatos. Benne van a női sors, egy anyának a sorsa, egy rossz házasság sorsa, az életben maradási ösztön. Nagyon sokrétű szerep” – veszi át a szót Éva.

Nehezebb érvényesülni

A két színésznőt elhalmozzák szerepekkel, ami egy bizonyos kor fölött ebben a szakmában már ritkaságszámba megy. „Egy nőnek nehezebb érvényesülni, a színház valahogy mindig inkább férfi terep, mindig inkább róluk szól. A férfiaknak mindig könnyebb. De Andival elmondhatjuk, mi azon szerencsések közé tartozunk, hogy az életkoruknak megfelelő, jó feladatok találnak meg minket. Nem panaszkodhatunk.”

Éva szerint Peachumné karaktere nagyon sokrétű (Fotó: Olajos Piroska/fotocentral.hu)

„Szerintem ha egy színésznő foglalkoztatott, annak van egy fontos oka: ez a képességesség – magyarázza Szulák. – Auksz Évi úgy énekel, úgy táncol és úgy játszik, hogy a világ bármelyik színpadán megállná a helyét. A mi korunkban vannak, akik nagyon erősek prózában, de, mondjuk, a mozgás vagy az ének már nem megy nekik olyan jól. Ez a hármas tudás nagyon nagy kapaszkodó, ennek köszönhetően van több lehetőségünk. Persze ezeket a képességeket folyamatosan fejleszteni kell, szinten kell tartani, például olyan kiváló színházi feladatokkal, mint amilyet most kaptunk. Egy színésznőnek az én koromban eljátszani Kocsma Jennyt a Koldusoperában jutalomfalat. Boldog vagyok, hogy vannak olyan felkéréseim, amik nem a komfortzónámon belüli feladatok, hanem amelyekkel még feszegethetem a határaimat. Ráadásul olyan feladatot kaptam, ami már csak az életrajzomba beírva is nagyon jól mutat.”

Nyári tervek

„Valamikor ki kellene már fújni magam, de nem tudom, mikor lesz erre mód. Októberig minden napomat megterveztem a naptárban. Vágom a centit, hogy mikor tudok egy kicsit utazni, kikapcsolódni’ – mondja Andi, és kolléganője is egyetért vele. „Nekem a kikapcsolódás az utazás, és ha a családommal lehetek – meséli Éva. – Ahhoz, hogy el tudjam engedni magam, el kell hagynom a várost, de lehetőleg az országot is, mert vidéken még bármikor utolérhetnek valamilyen feladattal.”

Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story őszi különszáma!

Kövess minket az Instagramon is!