„Nyár van, alig fürdőruhában” – szól a Neoton Família egyik legnagyobb slágerének első sora, amit Éva oly elánnal szokott a koncertjein énekelni. Ám ha arról kérdezzük, hogy nőként és körülrajongott sztárként mennyire esett nehezére fürdőruhában mutatkozni a strandon, azonnal rávágja, hogy meglehetősen. Merthogy sosem volt magával teljesen rendben. „Bezzeg ha kezem ügyébe kerül egy-egy régi fotó, csak értetlenkedni tudok, mégis mi volt a bajom, kimondottan csinos voltam!” – jegyzi meg elöljáróban nevetve.
Kilépés a komfortzónából
Hogy bebizonyítsuk neki, hogy még mindig mennyire dekoratív és gyönyörű nő, egy fotózásra invitáltuk, méghozzá erre a jeligére: „Nyár van, alig fürdőruhában.” „Talán elárulhatjuk az olvasóknak, hogy már a tavalyi évben is beszéltünk erről a fotózásról. És noha akkor is tetszett az ötlet, hiszen egy ízléses, visszafogott és szép képanyagról volt szó, épp annyival több pluszkiló volt rajtam, hogy kérjek egy kis haladékot. Igaz, fogyni azóta sem fogytam – kezdi mosolyogva Éva a Storynak. – Maradjunk annyiban, hogy nem kicsit mozdultam ki a komfortzónámból, de meg kell hagyni, megérte. Gyönyörű fotók születtek. Egy nő önbizalmához rengeteget ad ám hozzá, ha egy profi stáb gondoskodik a sminkjéről, a hajáról, a megjelenéséről. Persze a Balaton partján nem úgy nézek ki, mint a képeken – kacag fel jóízűen. – Sőt ott inkább az a célom, hogy ne ismerjenek fel, hogy elrejtőzzem a kíváncsi tekintetek elől. Nem azért megyek ki a strandra, hogy autogramot osztogassak, hanem hogy feltöltődjek, pihenjek. Emellett meglehetősen szemérmes vagyok, nem is igazán szoktam ’csak úgy’ besétálni a Balatonba. Inkább betekerünk vízibiciklivel, és arról csobbanok a vízbe.”
„Októberben 70 éves leszek…”
Éva rendszeresen mozog, igyekszik odafigyelni, mit mikor eszik, mégis nehezen szabadul meg a feleslegtől. „Az idő múlásával ez egyre nehezebb. Emlékszem, régen elég volt, ha két napig visszafogtam az evést, és máris két kilóval kevesebbet mutatott alattam a mérleg. Most bármit teszek, nem indul be a fogyás. Pedig heti kétszer gyógytornázom, mellette rendszeresen tekerek a szobabiciklin. Többnyire egészségesen is étkezem, és hat után már ki sem nyitom a hűtőt. Akkor van baj, ha turnézni megyünk. Miután lejöttünk a színpadról, a stáb összeül enni, előkerülnek a sültes tálak, és ember legyen a talpán, aki ellen tud nekik állni – neveti el magát. – És amit egy-egy ilyen kései vacsora alatt magamra szedek, illetve az a plusz, ami meg ünnepekkor szokott rám rakodni, nagyon nehezen megy le. De ezen nincs is min csodálkozni, októberben már 70 éves leszek…”
„Na így már más”
Bevallja, máig fontos, hogy mit gondolnak róla mások, hogyan látják őt. „Szeretek tetszeni az embereknek. Nem is szoktam úgy kimenni még a pékségbe sem, hogy nincs rendben a frizurám, hogy ne lenne rajtam smink. Jaj hát az nagyon tanulságos volt, amikor egyszer megtettem! Van egy cipész, akihez olykor-olykor betévedek, de különben is, amikor néha találkozunk az utca túloldalán, odaintünk a másiknak. És egyszer úgy léptem be a boltjába, hogy nem volt rajtam smink, merthogy onnan közvetlenül a kozmetikushoz készültem. Megkérdezte, hogy milyen névre írhatja fel a rendelést, ugyanis nem ismert meg… Mondtam, hogy Csepregi Éva, mire visszakérdezett, hogy ’Maga az? Tán valami baja van?!’ Majd amikor legközelebb visszamentem – már kifestett szemmel –, mondta is, hogy ’na így már más.’ És mivel hiú vagyok, figyelek rá, hogy ilyen ne nagyon forduljon elő.”
Jól elboldogul egyedül is
Éva mindig is népszerű volt a férfiaknál, ez a mai napig így is van. Ő szerényen csak annyit mond, hogy „akadnak jelentkezők.” De mint meséli, amióta öt évvel ezelőtt véget ért a párkapcsolata, jól megvan egyedül. „Nem hiszem, hogy van olyan férfi, aki abba a verklibe, amilyen az én életem, bele tudna illeszkedni. A korábbi kapcsolataim is azért értek véget, mert nehéz volt végigasszisztálni a hajtást – magyarázza. – És már feladtam azt, hogy bárkivel is összebútorozzam. Ez a kor nem arról szól, hogy az igazit hajkurásszam. Kiveszett belőlem az erre irányuló igény, vágy, és hozzá is szoktam ahhoz, hogy egymagam vagyok. Van egy csodálatos baráti köröm, akik kitöltik az életem. És ott a fiam, Dávid és a kis menyem, Dóri, akik hamarosan talán egy unokával is megajándékoznak. Hál’ isten, szeretnének gyereket, én meg alig várom, hogy nagymama legyek. A nővéremnek nemrég született meg a második unokája, voltunk is látogatóban, és hát annyira jó volt azt a pár hetes csöppséget a karomban tartani. Én már csak erre vágyom.”
Kiemelt kép és fotók: Bognár Bogi
