„Egész életemet, legyen az rövid vagy hosszú, a ti szolgálatotoknak szentelem” – mondta 21. születésnapján Erzsébet. Élete végéig állta a szavát. Amikor 1926. április 21-én hajnalban császármetszéssel világra jött, senki sem gondolta volna, hogy egyszer uralkodó lesz. Nagyapja, V. György király ült még a trónon, és első fia, Edward volt a korona örököse. Erzsébet apja, a yorki herceg volt a második a sorban, őt követte Erzsébet hercegnő. 1936-ban a király meghalt, VIII. Edward került hatalomra, aki 11 hónapnyi uralkodás után lemondott a koronáról, hogy elvehesse a kétszeresen elvált amerikai Wallis Simpsont. Erzsébet apja VI. György néven király lett, és 17 éven át, 1952-ig uralkodott.
VI. György nem készült királynak, a hirtelen rászakadt teher, majd a II. világháború igen megviselte egészségét, ráadásul láncdohányos volt, így 1949-ben trombózissal megoperálták, hogy elkerülhessék lábai üszkösödését. 1951 nyarán eltávolították a fél tüdejét, mert kiderült, tüdő- és gégerákja van. Ekkor a legtöbb eseményen már lánya, Erzsébet hercegnő helyettesítette, aki akkor már kétgyermekes anya volt. Erzsébet és Fülöp utazott el a királyi pár helyett ’51-ben Kanadába és az Egyesült Államokba, majd ’52 január végén Afrikába és Ausztráliába is. Azon a hideg januári 31-én a király is kikísérte lányát és vejét a repülőtérre. Míg a filmhíradók úgy tudósítottak, öröm újra jó színben látni a királyt, de az uralkodó megjegyezte: „Most látom utoljára a lányomat.”
Erzsébet és Fülöp pár nappal később megérkeztek első állomáshelyükre, Kenyába, amely akkor még Nagy-Britannia gyarmata volt. Kitörő lelkesedéssel fogadták őket. Február 5-én a hercegi pár a szavannára kirándult, délután pedig megérkeztek egy állatitató melletti Treetops nevű hotelbe, amely a fára volt építve. „A hercegnő egészen odáig volt, hogy használhatja a kis kameráját, végig filmezte, ahogyan alkonyatkor az elefántok inni jönnek. Később gepárdok ittak” – emlékezik vissza Lady Pamela Mountbatten, Fülöp herceg unokatestvére, aki mint udvarhölgy kísérte el Erzsébetet az útra. A hercegi pár nagyon későn feküdt le a fa tetején lévő hotelben, és míg ők aludtak, hajnali 2.45-kor elhunyt a király a Sandringham-kastélyban. Kódolt üzenetet küldtek a miniszterelnöknek, Sir Winston Churchillnek, akinek titkársága Kenyába, Nairobiba sürgönyözött, de mivel ott nem volt kódkönyv, így kénytelen volt egyértelműen leírni: meghalt a király, Erzsébet hercegnő a királynő.
Erzsébetnek közben fogalma sem volt arról, hogy immár a világ negyedének uralkodója lett. Férjével sonkás tojást reggeliztek, majd elindultak a Nairobitól 20 mérföldre lévő Fishing Lodge nevű birtokukra, amelyet Kenyától kaptak nászajándékba. Közben Nairobiban a hírt meghallotta egy újságíró, aki Erzsébet magántitkárát, Martin Charterist kereste, meg is találta, és egy telefonfülkébe hívta. „Remegő kézzel gyújtott rá, amikor elmondta nekem, meghalt a király. Engem sokkolt a hír – emlékezett vissza Charteris, aki Fülöp herceg magántitkárát és jóbarátját, Michael Parkert értesítette. Ők ketten együtt elautóztak Fishing Lodge-ba, és Fülöp hercegnek árulták el először a hírt. – Mintha villám csapott volna belé. Azt mondta, az élet már soha nem lesz olyan, mint korábban – így Charteris. – Volt a farmon egy kis patak, ennek a partjára hívta a feleségét Fülöp, itt, délután négy tájban mondta el neki, hogy királynő lett. Én sem tudom, miről beszélgettek, de órákon át sétáltak fel s alá. Amikor visszajöttek a házba, meghajoltam Őfelsége előtt, és feltettem az ilyenkor szokásos kérdést: Milyen néven szándékozik uralkodni? Természetesen a magamén, jött a válasz. Jó, akkor II. Erzsébet.”
„A királynő bejött a szalonba, én mélyen pukedliztem, majd megöleltem, és ebben a pillanatban rájöttem, mekkora teher szakadt erre a 25 éves fiatal anyára. Ugyanis az emberek a mai napig azt képzelik, milyen jó lehet királynőnek lenni. Igen, egy napig, de egy életen át így élni…. Nagyon méltóságteljes volt, nem láttam rajta, hogy sírt volna, de egyértelműen sokkhatás alatt állt – mondta később lady Pamela Mountbatten. A királynő és Fülöp herceg megszakította útját, és másnap felszálltak a Londonba tartó repülőre. – Halványzöld kosztüm volt rajta – folytatta Lady Pamela. – Egyszer csak kiment a repülőgép mosdójába, úgy fél órára. Amikor visszatért, egyértelmű volt, hogy sírt. Később elmesélte nekem, ott jött ki rajta a feszültség, és csak sírt, csak sírt…”
Közben Londonban, a St. James-palota erkélyéről a lordkancellár a hagyományok szerint felolvasott egy kiáltványt, amelyben bejelentette, hogy immár II. Erzsébet a királynő. Közben a repülőtéren Sir Winston Churchill, a teljes kormány, a Lordok Házának vezetői és a királyi család hercegei várták a királynőt. „Amikor leszálltunk a repülőtéren, és a királynő kinézve az ablakon látta, hogy nem a kis Aston Martinja, hanem a fekete királyi limuzinok várnak rá, felsóhajtott: Istenem, a halottas kocsit küldték el értem” – mesélte Lady Pamela, aki a gépből nézte végig, ahogyan a 25 éves fiatalasszony királynőként fogadja kormánya hódolatát, majd férjével a Buckingham-palotába hajt. Itt elsőként nagyanyja, V. György özvegye, a 84 éves Mária királyné fogadta, aki mélyen meghajolt unokája, egyben uralkodója előtt, majd a királynő még aznap elolvasta a Szovjetunió akkori vezetőjének, Sztálinnak a gratuláló táviratát! A királyt a windsori Szent-György-kápolnában temették el, Erzsébet pedig még az év májusában átköltözött új otthonába, a Buckingham-palotába. Trónra lépése után 17 hónappal, 1953. június 2-án koronázták meg. A koronázás volt és az is marad minden idők legcsodálatosabb királyi eseménye, még Hollywood sem tudta utánozni.
Egyértelmű, hogy II. Erzsébet sikeres uralkodóként vonul be a történelembe, nemcsak azért, mert országait átvezette gazdasági válságokon, a háborúkon, mi több, a hidegháborún át, és végig kellett néznie, ahogyan a Brit Birodalom országai Malajzián át Kenyáig függetlenné váltak, hanem mert hét évtizeden át azt tette, amit az alattvalók és kormányai elvártak tőle, miközben mindenféle családi botrány ellenére megőrizte a monarchia tekintélyét és titokzatosságát. Ma a brit emberek több mint 85 százaléka monarchiában szeretne élni, a királyság intézménye nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalok körében is rendkívül népszerű. De így van ez azokban az országban is, ahol Erzsébet a királynő: többek közt Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon, Barbadoson, Jamaicán, a Bahama-szigeteken. Ő az, ki megtestesíti a történelmi folytonosságot, aki felül áll a politikán, és akiben töretlenül bízik a nép. Uralkodói szerepét tökéletesre fejlesztette, és olyan magas mércét állított utódainak, amelyet minden bizonnyal sem Károly, sem Vilmos herceg nem fog tudni megugrani. De nem is kell, tőlük ugyanis egészen más stílusú uralkodást vár el majd a világ.
Kiemelt kép: Getty Images
