Pásztor Anna hatalmas fába vágta a fejszéjét, építkezni kezdett, és sok holtpont után végre maga is elhiszi, hogy hamarosan költözhet. „A gépészet végénél tartunk, ráfordultunk a fináléra. Látni az alagút végén a fényt. Elképesztő, hogy ott vagyunk már. Ez után a fázis után kezdődnek a csajos dolgok: a lakberendezés, hogy hova kerüljön a sütőlap, a mikró, milyen színű legyen a csempe, a zuhanyrózsa, és hogy legyen-e kád az ágy mellett. Legyen? Igen! Végre az a nyelvezet következik, amit nőként értek, mert ezidáig teljesen vakon voltam” – árulta el vlogjában, amelyet tavaly ősztől vezet, lépésről lépésre megmutatva az építkezést.
8 és 10 éves gyermekeivel éppen a 25. házat bérli, de hamarosan a sajátjukba költözhetnek, ahol a fenntartható életmódra rendezkednek be. Szeretné mindazt a tudást a gyerekeinek átadni, amit Tahiban a nagymamájától megtanult. „Úgy nőttem fel, hogy minden cseppje kincs az esővíznek. A nagymamám hatalmas nagy kádakban tárolta az esővizet, abban mosta a pelenkánkat is, úgyhogy ragaszkodtam hozzá, hogy ezt a gyönyörű hagyományt folytassuk. Ezért idevarázsoltuk egy négy köbméteres hatalmas esővíztározót, amibe a tetőről a csatorna által, vezetékeken keresztül folyik be a víz, amiből a kertet tudjuk locsolni, és a WC-t is tudjuk üzemeltetni. Majd egy bió emésztőn keresztül az újra megtisztított víz ismét visszakerül a locsolópumpába. Ennél gazdaságosabban nem lehet bánni az esővízzel, puszillak nagymama, csináljuk mi is, amit tanultunk.”
Kiemelt kép: Nagy Zoltán/fotocentral.hu
