Az ország Cylája, vagyis Kajdi Csaba szingliként és párkapcsolatban is rendszerint megemlékezik a Valentin-napról. „Jópofa dolog ez – kezd bele Csaba. – Mindig is szerettem megadni a módját. Voltak ilyenkor igazán emlékezetesre sikerült randijaim is. Az egyik udvarlóm például elvitt egy szentendrei kirándulásra, ahol váratlanul szerelmet vallott nekem. Ott aztán megkaptam életem egyik legrondább szerelmi bögréjét. Meg kell mondjam, bőven volt részem meglepetésekben.”
„Nem az volt, akinek látszott”
Így aztán ajándékötletek terén is akadnak javaslatai, van, amit szerinte érdemes lenne elkerülni. „A személytelen ajándékokat, például a csokit. Ellenben a kedvenc virág vagy egy közös illat kiválasztása, esetleg egy plüssállat tuti befutó lehet – taglalja. – Hosszú évekig volt egy online udvarlóm, sosem találkoztunk. Ő tudta rólam, hogy odavagyok a virágokért, és minden évben küldött egy csokor vörös rózsát vagy fehér liliomot. De ennyiben is maradt a dolog, mert idővel kiderült róla, hogy nem az, akinek látszott, vagyis nem magáról küldött képeket, hanem valaki másról. Egyébként a legutóbbi párom is imádta a virágokat, pedig egy atletikus, maszkulin férfiről beszélünk, mégis a kedvenc hobbija a kertrendezés volt. Szerintem semmi szégyellnivaló nincs abban, ha egy férfi szereti a virágot, és szívesen veszi, ha azt kap a párjától” – jelenti ki.
Ugyanakkor attól óvva int mindenkit, hogy átessen a ló túloldalára, és túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítson neki. „Egy szerelmes embernek minden nap Valentin-nap van, ugyanis ilyenkor folyton arra törekszünk, hogy boldog legyen a szívünk választottja. Ha aztán, ne adj’ isten, beüt a krach, az ajándék úgyis elveszíti az értéket. Én például az összes tárgyi ajándékot visszaadtam a párjaimnak a szakítás után. Volt olyan is, akinél több dobozzal csengetett a futár, miután különváltunk. Szerintem ezeket nem szerencsés megtartani” – világít rá Csaba.
Nincs visszaút
Mint mondja, az exeivel jellemzően nem tartja a kapcsolatot. „Amíg tart a kapcsolat, minden követ megmozgatok, hogy megmentsem. Ha viszont ez nem sikerül, onnantól fel is út, le út, taka – hangzik el az emblematikus szófordulata. – Egyedül február 14-én szoktam írni egy üzenetet néhány korábbi partneremnek. Erre aztán válaszolnak, és ennyiben is marad a dolog egy évig. Bár egyikük még 25 év után is szőke hercegemnek hív, pedig már alig van hajam” – neveti el magát.
Nem keresi a szerelmet
Mint mondja, jelenleg szingli, és köszöni szépen, jól van. „Ez egy kifejezetten kiegyensúlyozott szakasza az életemnek, úgyhogy üzenem a szinglitársaimnak, hogy ezt az időszakot is értékeljék, mert kimondottan gyümölcsöző lehet – mondja határozottan. – Meg kell tanulnunk, még ha nem is mindig könnyű, hogy a saját boldogságunk nem függhet egy másik embertől. Néha igenis érdemes időt eltöltenünk önmagunkban, és szeretni kell magunkat ahhoz, ha azt akarjuk, hogy valaki más is értékelni tudjon minket. Azoknak a nőknek, akik esetleg anyagilag függenek a párjuktól, és boldogtalanok, üzenem, nyugodtan csípjenek le a kosztpénzből, és ha nem boldogok, inkább lépjenek ki egy rossz kapcsolatból, mert csak egy életünk van.”
Egyelőre eszében sincs keresni a szerelmet. „Nyilván, ha megtalál álmaim lovagja, leborul elém, és azt mondja, velem képzeli el a jövőjét, nem futok el előle. De biztosan nem keresem görcsösen mindenféle applikáción keresztül” – szögezi le a Csaba.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
