A színésznő korábban azt ígérte az édesanyjának, Xantus Juditnak, hogy kávézót nyit. Az elképzelés, miszerint a családtagok – a testvére, az édesanyja, talán még a gyermekei is – mind együtt dolgozhatnának ott, mindenkinek tetszett. Aztán ahogy telt-múlt az idő, a kávézó gondolata egyre távolabbi és egyre elérhetetlenebb célnak tűnt. Végül a homályba veszett. Xantus Barbara utoljára néhány éve beszélt róla, amikor az RTL A Konyhafőnök VIP-ban szerepelt.
„Figyelmeztetett is akkor anyukám, most már igyekezzek, mert mindjárt nyolcvan lesz. Gondolkodtunk még akkoriban is rajta, hol lenne a legjobb helyen, mennyi tőkére lenne hozzá szükség, sőt lettek volna barátok is, akik segítettek volna a megvalósításában. De végül ő maga mondta ki: akkor a legboldogabb, ha engem is annak lát, és pontosan tudja, hogy az én életem akkor kerek, ha olyan területen tevékenykedhetek, ami a művészetekről szól – eleveníti fel a Storynak a Família Kft. egykori sztárja a történteket.
Azt is elmeséli, mi történt azóta. Mert a pályamódosítás megtörtént, csak nem úgy, ahogy anya és lánya évekkel ezelőtt megálmodta. – A régi, romantikus gondolataim helyét felváltotta egy lehetőség. Fél éve már, hogy a Hankó István Művészeti Központ igazgatója vagyok. Anyával pedig új terveink lettek. A legközelebbi, hogy a görög gyökereink miatt Görögországba repülünk.”
„A párom lelkileg támogat”
Barbara sosem félt a nagy váltásoktól. Szabadúszó színészként rég megtanulta: bárhová sodorja az élet, ott kívülállóként egy kicsit mindig elölről kell kezdenie mindent. Gyömrőre is így készült. Még azt sem tudta, hogy rokoni szálak fűzik a településhez. „Azóta már tudom, nem is volt olyan véletlen, hogy oda húzott a szívem. A kollégáim felkutatták számomra a helytörténeti gyűjteményből, hogy élt is itt rokonom.
Xantus Elek bácsikám a helyi tűzoltóparancsnok volt annak idején, és nagy köztiszteletnek örvendett. Ráadásul hobbiszínjátszó volt. Ez sok mindent megmagyaráz.
Bár a nagypapám részletes családfát hagyott ránk, amelyen szerepel Elek bácsi neve, az élete részleteit csak most ismerhettem meg, hála a remek kollégáimnak, akik ilyen szeretettel vártak. És hálával tartozom a családomnak is, akiknek szintén sokat köszönhetek, mert mindenben támogatnak. Van, hogy a fővárosban kezdem a napomat egy megbeszéléssel, de többnyire a művészeti központban lehet találkozni velem. Ott vagyok reggeltől délutánig. Időnként anyukámmal együtt, aki beül velem reggel a kocsiba, este pedig megvárja az esti előadást. Ő volt az első, akit az őszi évadbérletünkkel is megleptem. De nem csak az ő, a párom támogatása is sokat jelent. A vezetésben tapasztaltabb nálam, így ha emberileg elakadok, lelkileg is tud támogatni.”
Gregor Bernadett sietett a segítségére
Barbara elárulta, közel harmincéves barátság fűzi őket össze Gregor Bernadett-tel. És ez a kapcsolat az elmúlt hónapokban – éppen az új munkájának köszönhetően – még erősebb, mint korábban.
„Bernadett volt az első, akinek kikértem a véleményét, mit szól ahhoz, hogy ötvennyolc évesen pályát módosítok, de végig biztatott. Jó ötletnek tartotta, pláne hogy szabadúszóként a darabjaimat is megtarthattam.
Miután engem választottak, megölelt, és azt mondta, hogy büszke rám. Én is az vagyok rá, és voltam akkor is, amikor megkapta az érdemes művészeknek járó díjat. Ott állunk egymás mellett, drukkolunk a másiknak, és segítjük is egymást. Mert aztán persze szinte azonnal szívességet is kellett kérnem tőle. Amikor a helyiek elmondták, mennyire kedvelik őt, elárultam, szerintem nyitott ajtókat döngetnek, hiszen jó barátságban vagyunk. Azonnal felkértem, álljon színpadra a kedvemért. Telt ház előtt szerepelt, először Karády-dalokkal, azóta pedig már hárman is színpadra álltunk Magyar Attilával kiegészülve a Hármasban a legjobb című vígjátékunkkal.”
Exférje nyomdokaiban
Xantus Barbara gyermekeinek édesapja, szeretett exférje, a tavaly elhunyt Szurdi Miklós szintén örömmel vállalt munkát vidéken, ő az Erdőkertesi Faluház és Könyvtár igazgatója volt.
Hallgassa, vagy nézze meg Xantus Barbarával készült beszélgetésünket!
Kiemelt képek: Birton Szabolcs/fotocentral.hu, Archív
