Az Operaház volt főigazgatója egyáltalán nem számított a menesztésére, arra meg pláne nem, hogy ő lesz az első színházigazgató, akivel mindez megtörténik. Tegnap este, kevéssel azután, hogy nyilvánosságra került, mennie kell, interjút adott a Hír TV-nek, ahol egészen privát információkat is elárult, többek között a miniszterelnökről.

Alig néhány hete adott interjújában Ókovács Szilveszter, az Operaház volt igazgatója még azt taglalta, 2028-ban újra pályázna a pozíciójára. Ami pedig az állami átrendeződés után elkezdett átvilágításokat illeti, amely nyár óta zajlott az intézmény körül, közölte, neki biztosan nincs félnivalója. Ókovács 2013 óta volt a Magyar Állami Operaház főigazgatója, mielőtt tegnap, azaz november 2-án eltávolították a pozíciójából.

Menesztésére reagálva interjút adott az ATV-ben és a Hír TV Híradó Extra című műsorában. Ez utóbbiban hosszan nyilatkozott az elmúlt hónapok eseményeiről. A story.hu a Híradó Extrának adott interjúját szemlézi.

„Lehet, hogy hibát követtem el”

A beszélgetés elején véleményezte Ivacs Balázst, aki mától hivatalosan az Opera megbízott főigazgatója, és aki az átvilágítást is végezte. Szóba került, hogy Ivacs 2017-től egy évig maga is dolgozott az Operában az intézmény gazdasági igazgatójaként.

Most azt a személyt bízták meg az átvilágítással, és bízzák meg a történelmi Operaház még ha időleges vezetésével is, akit az Operából egy közbeszerzési törvény megsértése és más egyéb ehhez kapcsolódó problémák miatt mi elküldtünk.

Azért ennek is van egy érdekes üzenete… Lehet, hogy hibát követtem el. Én jelen voltam ennél az aktusnál. És egérutat adtam Ivacs Balázsnak. Tehettem volna mást is… És most csak annyit mondtam neki a többiek jelenlétében, ugyanis megjelent az átvizsgálás kezdetén – és én azon az egyetlen alkalmon láttam őt nyolc év után először és ugye azóta se –, hogy fair eljárást remélünk, ahogyan azt tőlünk is megkapta.”

„Kétszer kirúgni nem lehet”

Ókovács azt is elmondta, hogy eddig hallgatásra kérték, aminek ő eleget is tett, mostanáig.

„Egyvalami nagyon érdekes volt. Ez akár hírérték is lehetne, csak ugye nem volt szabad erről beszélnem. Egy levelet kaptam Tarr Zoltántól – nyilván a nevében valaki írta –, az arról szólt, hogy nem beszélhetek az átvilágítás alatt ilyen témában. De most már beszélhetek. Kétszer kirúgni nem lehet. Na most képzeljétek el, aki nézi – bocsánat a többes számért, pláne a tegeződésért –, hogy felveti valaki az Operában, egy, a magyar művészeti életnek mégiscsak a zászlóshajójában a művészek közbeszereztetésének elmaradása kérdését. Tehát kiderült az, hogy ezek szerint nemcsak 15 éve, hanem gondolom, a rendszerváltás óta, amióta ez létezik, rosszul jártunk el, mert közbeszereztetni kellett volna az énekeseket, nem tudom, mindenkit…

Egyszer már valaki megcsinálta a Müpával egyébként 2012 fele. Tudom az államtitkár-helyettes nevét, aki belebukott ebbe, de ez most mindegy. Feledje homály a nevét. Ott a Müpát akarták megbüntetni 100 milliókkal a közbeszerzés elhagyása miatt, hogy a művészek nem portfólióval pályáztak.

Szóval itt tartunk, hogy ilyen és ehhez hasonló ügyeket is próbáltak itt föltárni, aztán meghosszabbították harminc nappal, és már az is lejárt valamikor szeptember végén. És most itt vagyunk november 2-án. Addig ültek rajta, és formázták és kapargatták, hogy mit lehetne, hogy most van három nagyon-nagyon gyenge lábakon álló indok az én fölmentésemben” – állítja a volt főigazgató, és a beszélgetés ezen részén fel is sorolta, szerinte mely indokok ezek, de ezek egy része Nagy Ervin posztjából is ismert. Az első, hogy nem volt 2023 nyarától betöltve a főzeneigazgatói állás, és emiatt mások, többek között ő vette fel a fizetést. A második, hogy a statisztikai jelentésben ennek ellenére nem tüntették fel az üres álláshelyet, azaz a megfelelő rubrikába nem az egyest írták be, hanem a nullást. A harmadik, hogy a Facebook-posztokért az elmúlt hónapokban Ókovács pénzt vett fel, aki egyébként hosszan taglalta, hogy mindezt miért tette.

„Ezért téged szét fognak szedni”

De bizalmas információkat közölt többek között a miniszterelnökről, Magyar Péterről is. Igaz, Ókovács azt eddig sem titkolta, hogy ő és Magyar összejártak egy időben, ám ezúttal nem csak többéves történésekről, hanem egészen közeli eseményekről, szívességről is beszámolt, ami már az átvilágítás időszakában, egészen konkrétan október 23-ával kapcsolatban zajlottak köztük, igaz, csak közvetve. Ókovács nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ő védte meg Magyar Pétert a botránytól.

„Megüzente a telexes újságíróval, hogy márpedig jön a kormány. Oké, jön a kormány. Ott egy Kodály-estünk volt, hiszen október egy nagy Kodály centenáris hónap az Opera életében, mert a Háry János 100 éves bemutatóját ünnepeltük meg, és Kodály értelmezhető ’56-os kontextusban is. Kevesen tudják, de itt lett volna az alkalom, hogy Kodályt kicsit újra megszeressük. Na ezt a Kodály-programot le kellett mondani. És akkor jött egy programjavaslat a Miniszterelnökségtől, és abban döbbenten láttam meg Sosztakovics nevét, aki egyébként egy nagyon jó szerző, és Sztálin halálra szívatta őt is, de az Ötödik szimfónia, amelynek első tételét meghúzva megjelölték, annak olyasmi a mottója, hogy az egy szovjet zenész műve a tévúton járásért vezeklésül. Ez egy markáns szovjet zene… Efölött kellett volna elszavalni Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Azonkívül Bertold Brecht-idézetek. Hát ódát írt a kommunizmushoz! Aztán jött volna a hivatalos állami ünnepség. Aztán Aram Hacsaturján… 30 éven át a szovjetek nagy hivatalos szerzője volt. Jó zeneszerző, de nem október 23-án kell szovjet műveket játszani. Ezért fogtam a telefont, megkerestem benne Magyar Péter nevét…

És írtam neki egy SMS-t, hogy figyelj, ezért téged szét fognak szedni, de mi se szeretnénk ezeket eljátszani, mert ránk is ránk ég. Úgyhogy továbbra is javasolom a Kodály-műsort. Az nagyon méltó lenne, egy 20. századi nagy magyar embernek a műsora. Nem jött válasz, de visszamondták a műsort. És született helyette más.

Így is Verdi volt, meg Dvořák, de legalább a végén volt egy Lajta-mű. Tehát tudom, hogy célba ért. És az ünnepség előtt egy héttel a parlamenti ülésen… Ugye a feleségem, Máthé Zsuzsi parlamenti képviselő lett májusban, a KDNP soraiban ül. És egyszer csak fölpattan Magyar Péter, és odaballag hozzá. Latorcai Csaba ülne a Zsuzsi mellett. Ő nem volt ott, tehát be tudott könyökölni oda mellé.

És a következő hangzik el, hogy légy szíves, szóljál a Szilveszternek, hogy nézzen rá erre a műsorra még egyszer. Nehogy valami hülyeség maradjon benne. Mondta a feleségem, hogy a szovjet szerzőkhöz hasonló hülyeség ne legyen? Igen, igen, igen… El is terjedt, hogy Magyar Péter azt kérdezte meg, hogy mibe segíthet nekem. Hát nem azt kérdezte, hanem arra kért, hogy segítsek neki…

És hát újra megnéztem a műsort, és láttam, hogy nincs már benne Brecht, és ezen megnyugodtam, ami szerintem így tulajdonképpen fogyasztható is volt.”

„Remélem, nem Ivacs Balázs marad ott”

A műsorvezető azon kérdésére, hogy gondolta volna, hogy ő lesz az első intézményvezető, akit eltávolítanak, Ókovács a következőt mondta.

„Nem. És a legelkedvetlenítőbb az egészben, hogy nem érdemes méltányosnak lenni. Ez nekem azt mutatja meg. Hát kiterítenek úgy is.”

Elmondta a véleményét arról is, hogy az Operaház főigazgatói pozíciójának betöltésére nyílt pályázatot írnak ki.

„Elmondanám, nem keresnek transzparens módon a világban komoly helyeken operaigazgatót, hanem ezt kulturális fejvadászokkal kerestetik. Ezt fű alatt csinálják, hogy aki nem nyeri el, az ne szégyenüljön meg. Akkor a kinevező azt mondja, hogy én őt megtaláltam, kinevezem, és érte felelősséget vállalok. Nem pedig bizottságok, meg transzparencia, meg minden.

Ez nem vezet sehova. Egy operában biztos nem, ahol három évvel előtte illik megtalálni a következőt, hogy a saját évadait hajtsa végre. Most aki a helyemre jön, nem tudom még ugye, ki lesz, nyilván nem Ivacs Balázs marad ott, pláne remélem, hogy nem azok után, amiket elmeséltem…