A tavalyi év megpróbáltatásai után a műsorvezető ma már más szemmel nézi a világot, és tudatosan lelassított. Az első helyen szigorúan a gyerekei vannak, a szerelmet nem hajszolja, szakmailag pedig szinte mindent kipipált, csupán egyetlen vágya maradt.

A búskomorság valószínűleg az utolsó, ami eszünkbe jut Harsányi Leventéről, akinél mindig akad egy-két poén a tarsolyban. A lehengerlő duma mellett azonban elképesztő ­profizmus és munkabírás jellemző rá, és mostanra ő maga is rájött, hogy az ember képes úgy végigrohanni az éveken, hogy közben a legfontosabb pillanatokról lemarad. Éppen ezért idén irányt váltott: kevesebb munkát vállal, és sokkal több időt tölt a gyerekeivel.

„Nincs olyan, hogy holnap”

„Miközben kisorsoltunk négyezer-ötszáz lottóhúzást, közben felnőttek a gyerekeim. És nem lehet a munkát, a hétvégéket, a szabadidőt beáldozni arra, hogy a kisfiamat ne én tanítsam meg biciklizni. Szóval most nagyon a gyerekekre koncentrálok, és csak szerelemmunkákat vállalok. Nem szabad szétszakadni”

– kezdte lapunknak a műsorvezető, akiben ezt a felismerést fájdalmas veszteségek is erősítették.

A tavalyi évben ugyanis egy nagy szakítás és bátyja váratlan halála is szembesítette az élet kiszámíthatatlanságával és rövidségével.

Ma azt gondolod, lesz holnap. De nem biztos, hogy lesz, mert jön az élet nevű rendező, és hoz egy betegséget, egy családi vagy munkahelyi problémát, és ott ülsz, hogy de hát én úgy terveztem, hogy… Szóval nincs olyan, hogy holnap. Csak a ma van. Abba kell minden jót bele tenni

– mondja, és sokkal inkább az apró örömökre koncentrál. Legyen az egy meggyes pite, egy kávé vagy egy jó beszélgetés, Levi igyekszik minden napba annyi boldogságot sűríteni, amennyit csak lehet.

„Egyszerűen kihűlt a sztori”

A tudatosság a szívügyeire is hatással van: már nem fut a szerelem után, meglepően jól érzi magát egyedül is. „Nincs kapcsolatkeresési pánik bennem, nem ugrálok ágról ágra. Egyébként is nagyon nehezen nyitok, de ha végre megtörténik, akkor meg marha nehezen engedek el valakit. Szóval most tök jól elvagyok egyedül.”

Persze azért nem mondott le a szerelemről. Hisz benne, hogy az élet úgyis ­elésodorja azt, akit kell. „Ha kell jönnie valakinek, az a legváratlanabb helyzetben is jönni fog: kap egy defektet, én meglátom, segítek, és miközben kicseréljük a gumit, egymásra nézünk, és rájövünk, hogy egymásnak szántak minket.” De addig is, a legfontosabb nő már megvan az életében.

Harsányi Lilla Boglárka a nagy szerelem, és ő is marad. Számomra a kislányom a legszebb nő a világon.

Ha új szerelem egyelőre nincs is a műsorvezető életében, egy régi, nagyon fontos kapcsolata mára egészen különleges formát öltött. „Nagyon jól megvagyunk a volt feleségemmel, már-már furcsa is. Most tervezünk együtt egy közös nyaralást a gyerekekkel. Miért is ne?”

És bár nekik is kellett idő ehhez a példás viszonyhoz, Levi azt akkor sem érti, hogyan válhat két, korábban egymást szerető emberből esküdt ellenség egy válás után. „Mi soha nem veszekedtünk, egyszerűen kihűlt a sztori, és azt mondtuk, hogy akkor helyrajzilag máshol kell lennünk.”

S noha jelenleg nem közelednek egymás felé, a jövő már számára sem ilyen egyértelmű. „Bármi lehet a mai világban” – zárta rövidre a volt nejével kapcsolatos találgatásainkat.

„Az én asztalom lenne”

Miközben elégedett a jelenlegi felállással, és nem akar mindenáron kitölteni minden üres helyet a magánéletében, elégedett azzal is, amit a munkájában elért. Nem bánja, hogy sosem volt az a „helyezkedős” típus, hisz anélkül is számos televíziós és rádiós műsor házigazdája lett, hogy könyökölt volna. Mára pedig saját színpadi produkciója is van: egy szál zongorával és egyedülálló humorával szórakoztatja a közönséget. Ám bevallja, egyetlen dolog még hiányzik, hogy azt mondhassa, valóban mindent elért, amit szeretett volna.

„Zsűri nem voltam még egyik show-műsorban sem, pedig többször is közel kerültem hozzá. Mégis végül mindig valaki mást választottak helyettem.

Nincs bennem harag senki felé, csak egyszerűen megmaradt bennem a vágy, hogy egyszer én is zsűrizzek. Azt érzem, nagyon az én asztalom lenne. Tudok meglepő és mulatságos is lenni, miközben értékelem a jót, és azt is elmondom, ha valami nem tetszik.

De hiány ide vagy oda, Levi összességében már nem azt nézi, mit nem kapott meg, sokkal fontosabb lett számára az, hogy élvezze, ami megadatott.

Én most nagyon szeretnék élni, és nagyon élek is.