A NER-feleségek luxusköltéseit leleplező, arról évek óta információkat, fotókat közvetve a nyilvánosság elé táró milliárdos üzlet­asszonytól.

Tóth Ildikótól azt kértük, meséljen ezeknek a nőknek a mindennapjairól is. Hogy ne csak a ruháikról, a táskáikról legyen szó, hanem arról az életről is, amelynek szigorú íratlan szabályai voltak. Igen, most már múlt időben.

Az ön olvasatában mi volt a Nemzeti Együttműködés Redszere, azaz a NER?

Tóth Ildikó: Orbán Viktor találta ki, egy új pénzarisztokrá­ciát akart létrehozni, hogy az ő kezükben koncentrálódjon a hatalom, a vagyon, a legjobb üzletek. Ők általában nyolcvan-­kilencven százalékkal túlárazott szerződéseket kötöttek az állammal, aztán hogy ki tette el, mi lett vele, nos, ezt gondolhatják…

De megvalósult az új pénzarisztokrácia terve?

Meg, de mint minden új dolognak, ennek is megvoltak a maga gyerekbetegségei, mégpedig a felesleges pénzköltés, a fényűzés, amit a NER-lovagok, a NER-üzletemberek feleségei csináltak. Akik lakások árait szórták el táskákra, akik miatt egy új magyar szó született: a luxizás.

Sokat hallottunk a NER-­feleségekről, ön szerint hányan vannak?

Ezer családnál nem többen, és ez egy szűk kör. A NER-­feleségek ma a harmincas, negyvenes éveikben járó nők, akik, és ez nagyon fontos, nem szeretők, hanem feleségek, és szültek már legalább egy túszt.

Túszt???

Gyereket. A jobbak háromig meg sem álltak. Ezzel biztosították be a pénzcsaphoz való kapcsolatukat egy életre. Nem műveltek, a megvett diplomát ne számítsuk ide.

Milyen szabályok szerint élnek? Például van házassági szerződés?

Ritkán, mert minek is. Egy NER-feleség támogatja a férjét, és viszont. A asszony elnézi, hogy a férje a szeretőjével csalja, a férj elnézi, hogy a feleség a sofőrrel és a testőrrel flörtöl. Mert nem ezen van a hangsúly. A NER-feleség dolga, hogy szép legyen. Ezek a nők a ­férjeik státuszszimbólumai, minél jobban néz ki, minél drágább dizájnerruhákba öltözik, minél értékesebb ékszereket hord, minél jobban van plasztikáztatva, annál értékesebb. Hisz ez mutatja, hogy a férj milyen gazdag, mennyi mindent megengedhet magának. Ez egyfajta egymásra licitálás, hogy én, csakis én vagyok a legjobb, a leggazdagabb.

Akkor egy NER-feleség csak díszlet?

Nem. A NER-feleség hasznos, és ezt a NER-feleség tudja magáról. A „barátnők” marják, gyilkolják egymást, megy az ármánykodás, a klikkesedés, de valójában szükségük van egymásra. Az elmúlt években gyakran összejöttek, ahogyan én hívom, koccintgatásra. Ilyenkor fontos, hogy egymásra licitáljanak. Egyikük például a választás előtt Olaszországba repítette ki a társait, ahol hatezer eurós szobákat vett ki éjszakára. Volt, akit lefényképeztek fapados gépről leszállva, és az átlagemberek azt hitték, azzal repült, pedig az egész gépet kibérelte, hogy a barátnőivel külföldön ünnepelhesse a születésnapját. A fiam osztálytársának édesanyja pedig a szülői értekezleten úgy harminc édesanya füle hallatára kiosztotta a férjét, hogy mi az, hogy nem kaphatja meg a repülőgépet, amikor ő a barátnőivel Párizsban akar vacsorázni és bulizni. És tényleg nem érdekelte, hogy ezt hallják a körülötte állók. Megszokták, hogy nincs határ a pénzköltésben. Sőt, egy NER-feleség költsön, mert hasznos. Barátkozzon, mert hasznos. Ugyanis a feleség hívja meg a másik feleséget egy rendezvényre, egy kerti partira, ahol érdemes, sőt muszáj ott lenni. Ő hordja az ékszereket, a ruhákat, ami a férj befolyásáról, vagyonáról, hatalmáról árulkodik, de ő az, aki összehozza a bizniszt is.

Értem, nem számít a pénz, de mégis az életet szervezni kell. Ha reggel gondol egyet, hogy délben Barcelonában akar ebédelni, ­akkor azt ki intézi el?

Minden házaspárnak van legalább egy asszisztense, aki a nap 24 órájában rendelkezésre áll. Ők általában a szállodaiparból jönnek, tehát nyelveket beszélnek, tudnak szervezni, és mindent láttak már. Itt a hangsúly a mindenen van. Helikopter, nem gond. Hotelt foglalni Nicaraguában, nem gond. Beszerezni speciális partikellékeket, nem gond. És ezeken kívül mindent, de tényleg mindent elintéznek, ha kell, eltüntetik a családi szennyest.

Mindezt mennyiért?

Alsó hangon havi ötmillióért. Készpénzben persze.

És ez csak egy alkalmazott a sok közül?

Igen, bőven vannak még. Például minden csecsemő, kisgyermek mellé két bébiszitter kell, hiszen ők váltják egymást. Takarítók, kertészek, medencetisztítók… A szakács egyeztet a dietetikussal, a fitneszedzővel, aki naponta edzi a feleséget. A sofőr a szolgálati autóval állandóan készenlétben áll, a nap 24 órájában, az sem baj, ha több kocsi van, hiszen a tinit a buliból éjjel haza kell hozni, a kisebb gyermeket a suliba kell vinni…

Milyen iskolába járnak a gyerekeik?

Tíz éve még jó volt a körzeti iskola, ma már a különböző nemzetközi iskolák hazai intézményeibe járnak, évi hat-tíz millió forintért.

Ami másnak jó esetben egy évi jövedelme.

Igen, a személyzetet jól megfizetik, ugyanakkor mégis nagy a fluktuáció, gyakran cserélődnek. Ezek az emberek ugyanis nem úgy viselkednek a személyzettel, mint a Downton Abbey-ben Lord Grantham. Hanem úgy, ahogyan a Netflixen meg a többi streamingszolgáltatón a nagyon gazdag emberekről szóló sorozatokban látják. Onnan tanulnak, azt majmolják. Nem az angol vagy a francia arisztokráciát, akik kedvesek a nekik dolgozókkal, hanem a realityben szereplőket. Így aztán bár rendkívül jól megfizetik őket, mégis hamar továbbállnak. Persze nem mondanak semmit, a NER-családok már évek óta súlyos következményekkel járó titoktartási szerződést kötnek az alkalmazottaikkal.

Ön akkor honnan tudja ezeket a történeteket?

Nem mindenki marad csöndben. Mindig akad egy közös pont, ismerős, üzletfél, szolgáltató, és tudják, hogy régóta szúrja a szememet az életmódjuk.

Vannak, akik még a NER-­feleségeknek dolgoznak?

Fodrász, kozmetikus, ­plasztikai sebész, stylist… mindig van három-négy felkapott, akikhez járnak, ezért is hasonlítanak annyira egymásra. Ugyanannak a szakembernek a keze munkája. Nagy a fluktuáció, mivel senkit nem tisztelnek, nem mennek el, és ráadásul nem mondják le az időpontot. Ezért a szolgáltatók elküldik őket, hiszen nekik ez pénzkiesés.

De mindehhez elég volt a Netflix milliárdosokról szóló sorozatát nézni?

Volt egy politikusfeleség, aki megismertette a NER-feleségekkel a mérhetetlen luxizást. Azt a faját, ami már szaúd-arábiai milliárdosfeleségeknek is sok lenne.

Mi volt a feltétele annak, hogy ebbe a körbe az elmúlt években bekerüljön egy nő?

Hogy feleség legyen, és ­gyereket szüljön. Illetve tisztában legyen azzal, hogy mekkora hatalom összpontosul nála. Nemcsak arról van szó, hogy hova menjenek nyaralni, melyik iskolába írassa be a gyereket, milyen dizájner­holmikat vegyen fel, hanem hogy mennyi­ben tudja segíteni a család pénzügyi gyarapodását a kapcsolarendszerén keresztül.

Hogy látja, változott valami az országgyűlési választások óta a NER-családok életében?

Minden megváltozott. Elmaradtak a magánrepülőzések, a koccintások a partikon, a kerti bulik. Ezért is beszélek hol jelen, hol múlt időben ebben az interjúban. Látványosan visszavonultak ugyanis április 12-e óta, nincsenek olyan nagy költések, a kedvenc stylistjuk is munkát keres a közösségi oldalakon. Csak egyvalaki szeretője vásárol még Hermès táskákat…de hát ő nem is feleség, hanem szerető.

Az elmúlt években számos interjút adott nekem és a Best magazinnak az otthonáról, a családjáról, a mindennapjairól. Megállhatott volna itt. Miért vállalta mégis, hogy mesél erről a társadalmi rétegről?

Úgy vélem, hogy a társadalmi felelősségvállalás egyik legérthetőbb formája a tényfeltárás és a valóság bemutatása. Egy társadalom csak akkor értheti meg önmagát, ha hajlandó megismerni a különböző életutakat, döntéseket és működési mechanizmusokat is. Az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet emlegetett jelensége a NER volt, mégis kevesen láthattak bele abba, hogyan éltek, gondolkodtak és működtek azok az emberek, akik ennek a korszaknak a részesei voltak. Nem az ítélkezés a célom, hanem a megértés. Hiszem, hogy a valós történetek bemutatása segíthet abban, hogy árnyaltabban lássuk a közelmúltunkat.