Több mint egy évvel azután, hogy elképesztő űrmissziója során 20 napot, 2 órát és 59 percet töltött a világűrben, Kapu Tibor, a második magyar kutatóűrhajós nosztalgikus interjút adott.

Sokunk emlékezetébe beégtek a pillanatok, amikor 2025. június 25-én Kapu Tibor elhagyta a Föld légkörét. Ám a kilövés élménye még számára is tartogatott feldolgozhatatlan meglepetéseket:

„Az életem élménye, szerintem ezzel nem árulok el hatalmas nagy titkot. A felbocsátás elképesztően dinamikus, de arról senki nem szólt nekünk, hogy itt mekkora hanghatás és mekkora rázkódás lesz. Annyira hatalmas eufória, hogy katartikus élménynek mondhatjuk! Az első másodperctől kezdve elkezdtünk sikítozni, mint a kisgyerekek” – idézi fel nevetve a Fókuszban a start izgalmait.

„Haragszom magamra emiatt” – Egy hiba, amit nem akar megismételni

A Földre való visszatérés óta Tibor élete fenekestül felfordult. Az autóipart végleg maga mögött hagyva ma már a HUNOR program vezetőjeként dolgozik, és a Magyar Űrügynökség kialakításán munkálkodik. Az országjárások, előadások és tudományos munkák forgatagában azonban egyvalamit elfelejtett megtenni: megállni.

Amióta visszajöttem a világűrből, nem adtam meg magamnak a kellő pihenést, a kellő időt arra, hogy átgondoljam, egyáltalán felfogjam, mi történt velem. Egy következő űrhajós esetében az egyik legnagyobb tanácsom az lesz, hogy ezt ne csinálja. Kicsit haragszom is magamra emiatt.

Tibor elmondta, hogy a felkészülése 28 hónapig tartott – ez volt élete leghosszabb „állásinterjúja”. A 11 tonnás centrifugától kezdve a heti 9–11 órás kimerítő edzéseken át a műrepülésig mindent végigcsinált. Volt, hogy egy-egy 15 perces repülés után 3 órás ájulásszerű alvásra volt szüksége.

Ruhahajtogatás és porszívós szakállnyírás a súlytalanságban

Az űrállomáson töltött első napok leginkább arról szóltak, hogy a legegyszerűbb, hétköznapi mozdulatokat is teljesen újra kellett tanulnia. Az első négy napban Tibor még folyamatosan beverte a fejét, és állítása szerint úgy kapaszkodott össze-vissza, mint egy kismajom. Nagyjából egy hétbe telt, mire végre méltóságteljesen és pontosan tudott mozogni a modulok között. A súlytalanságban még a ruha hajtogatása is komoly megrázkódtatás volt, hiszen asztal híján mindent le kellett kötöznie, ha nem akarta, hogy a ruhadarabok szétszálljanak.

Az étkezések is egészen új élményt jelentettek: mindent hosszú nyelű kiskanállal ettek a zacskók mélyéről, a szendvicskészítésnél pedig még az asztalra sem kellett letennie a kenyeret, mert az kényelmesen lebegett mellette a levegőben. A higiénia fenntartása sem volt mindennapi feladat, a szakállát például egy speciális, porszívóhoz csatlakoztatott vágóval nyírta, hogy a kószáló szőrszálakat azonnal beszívja a gép. Az alvás viszont mindenért kárpótolta: elképesztően kényelmes volt belefeküdnie a semmibe, ami tökéletesen rászabott fekhelyként ölelte körül. Ahogy fogalmazott, két percen belül átjárta egy bizsergés, és a lehető legpihentetőbb alvást élhette át minden egyes éjszaka.

A küldetésének ráadásul volt egy különleges, ikonikus kabalája is. A számára legkedvesebb tárgyként velük tartó TV Maci valójában Magyarország legtapasztaltabb „űrhajósa”. Míg Farkas Bertalan 8, Kapu Tibor 20, a magyar származású Charles Simonyi pedig két útja során összesen 26 napot töltött a Föld körül, a kedves mesefigura már 28 napos űrrepülési tapasztalattal büszkélkedhet.

Óvodások, kísérletek és a jövő magyar űrhajósai

A tudományos eredmények magukért beszélnek: a HUNOR program keretében közel 60 magyar kísérletet végeztek el, többek között olyan növénytermesztési áttörést érve el isolátor sátor nélkül, ami a leendő Mars-utazások alapja lehet.

Az űrhajós azóta több ezer gyerekkel találkozott országszerte. Mint mondja, az óvodások kérdéseire a legnehezebb felkészülni:

• „Hogyan kell felpisilni?”
• „Miért nem forog a nap?”
• „Mikor lesz űrháziállat, és miért pont macska?”

Tibor kiemelte: nem akar hiába hitegetni senkit. Ha azt üzeni a gyerekeknek, hogy elérik az álmaikat és lehetnek űrhajósok, akkor felelőssége tenni azért, hogy belátható időn belül legyen újabb magyar kiválasztási folyamat.

„Nincs ennél több, ez az egyetlen bolygónk”

Bár a magánélete védelmére kényesen ügyel, Farkas Bertalantól sokat tanult arról, hogyan kezelje a rá irányuló figyelmet. A legmélyebb nyomot azonban a Föld látványa hagyta benne, amit a híres űrállomás-kupolából csodálhatott meg:

Nagyon meghatározó, amikor kívülről látod a Földet. Elnézel mellette, látod a légkör rétegeit, de utána a világon semmit. Rádöbbensz, hogy ez az egyetlen. Ennél több nincs. Ez a mi bolygónk, és minden ember itt van. Ez egy mágnes, egy bölcső, amire elképesztően vigyáznunk kell.