Bochkor Gábort több százezer forinttal húzták le: most szakértő segítségét kérte
Itt a nyár, a külföldi nyaralások alatt azonban egyre több veszély leselkedik a gyanútlan turistákra. Maga a rádiós is súlyos hibát vétett, aminek eredményeként jelentős összeggel rövidítették meg a csalók.
Mindig aktuális a téma, különösen vakációszezonban, véli Bochkor Gábor, aki hosszú évek óta úgy utazza körbe a világot, hogy csak minimális készpénzt tart magánál, mert szívesebben fizet bankkártyával.
Dél-Afrikában lopták el a pénzét
Így volt ez már akkor is, amikor Voga Jánossal Dél-Afrikába mentek. Még el sem jutottak a célállomásig, már a repülőtéren ellopták Bochkor bankkártyaadatait. „Régen mi volt?! Kiváltottuk a holland guldent, a csehszlovák koronát, a német márkát vagy az osztrák schillinget, és akkor mentünk így a zsebünket teletömve, elindultunk, és fizettünk ezzel, azzal, amazzal. De ma ott van a bankkártyám. Biztonsági pénz nálam is van, de gyakorlatilag én úgy utazok körbe a világban, hogy egy szál kártya ma már elég mindenhez. És egyébként rá is csesztem már egyszer. De ez nagyon régen volt. A hallgatók már ismerik. Ez a dél-afrikai sztori, amikor a Vogával a reptéren, Johannesburgban rendeltünk, és akkor elvitték a kártyát. Az volt az az örömteli pillanat, amikor vélhetően leszedték az adatokat.
Mire a bő tizenvalahány napos afrikai utunk után hazaértünk, akkor pittyegett az sms-em, hogy – mintha nem lenne holnap – elköltöttek 500 ezer forintnyi pénzt az kártyaadataimmal. Akkor ebből tanultam
– elevenítette fel a több évvel ezelőtti sztorit a rádiós azzal a célzattal, hogy vakációszezonban nem lehet elégszer elismételni, legyünk óvatosak.
Megszólalt a szakértő
A rádiós ezúttal Bor Olivér kiberbiztonsági szakértő véleményét is kikérte, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk, ha nem szeretnénk úgy járni, ahogy ő. Hiszen bárkit érhetnek kellemetlen élmények. Számos ismert ember számolt be hasonlóról, köztük Ivancsics Ilona is.
Íme, a szakértő öt legfontosabb tanácsa, amire Bochkor a rádióműsorában rákérdezett!
1. Léteznek veszélyesebb országok, ahol a turista könnyebben csalás áldozatává válik?
„Lehet különbséget tenni országok között. De nem feltétlenül arról van szó, hogy egy ország veszélyesebb, mint a másik. Hanem arról, hogy másfajta csalások jellemzőek rájuk. Népszerű turistacélpontban a csalók is tudják, hogy ott többen vannak, tehát nagyobb valószínűséggel fognak megjelenni az online térben és a fizikai térben is.
Például Dél-Európában még mindig gyakrabban találkozunk turistákra specializálódott zsebtolvajokkal és ATM-csalásokkal, amik, mondjuk, Magyarországon már nem nagyon jellemzőek.
És van, ami központilag érvényes lehet gyakorlatilag mindenkire vagy minden országra: ez a wifihálózatoknál elkövetett csalások. Az alapelv mindenhol ugyanaz: nemcsak a két sör fog beleférni a medence partján, hanem adott esetben felelőtlenebbül fogunk kattintani egy linkre is vagy akár egy wifihálózatra is.”
2. Használhatjuk a reptéri ingyenes wifihálózatot?
„Öt évvel ezelőtt még nem feltétlenül mondtam volna azt, hogy nyugodtan menjen fel bárki a wifire. De most már a nagy, nemzetközi repülőtereknek a wifihálózatai jól védettek. Alapvetően nem is a szolgáltatótól meg a reptértől kell félni.
A valódi veszély inkább az, hogy a csalók gyakran létrehoznak egy megtévesztően hasonló nevű, de nem valid hálózatot, mint a reptéré. A kamuban, mondjuk, van egy alsó vonás vagy egy betűt egyesre cserélnek. Mindig érdemes előre tájékozódni, hogy mi a wifi hivatalos neve, és jól megnézni, hogy az apró kis eltérések ne legyenek meg.
Javaslom, hogy kapcsoljuk ki az automatikus wifi csatlakozást, meg a mindenfajta hot spotot is, hogy senki ne tudjon ránk csatlakozni. A telefonszolgáltatók, telefontársaságok már pár ezer forintért kínálnak nagyon jó roamingszolgáltatásokat. Illetve, hogyha az EU-n belül vagyunk, azt fontos tudni, hogy nagyon kedvezményes díjak mellett tudunk internetezni külföldön is. A saját internetünk mindig megbízhatóbb, mint egy védettebbnek hitt nyílt wifi hálózat.”
3. Mi történik, ha mégis kétséges hálózatra csatlakoztunk?
„Ha tényleg rosszindulatú hálózatra tévedünk, és például netbankolni szeretnék, vagy használni akarom a Facebookomat, de nincs letelepítve applikációban, akkor meg adni a bejelentkezési adataimat. A kamuhálózaton nagy az esély arra, hogy ezeket a bejelentkezési adataimat a csalóknak adom meg, és onnantól kezdve már relatív egyszerű dolguk lesz kipróbálni több helyen ugyanazt a felhasználónév-jelszó párost is.
Tehát, ha mégis rácsatlakozunk a nyílt wifihálózatra, igyekezzünk olyan weboldalakat használni, ahova nem kell bejelentkeznünk.
Online újságok weboldalait nyugodtan keressük fel, olvasgassunk híreket, de ne abban az időintervallumban netbankoljunk, amikor nyílt wifihálózaton vagyunk.”
4. Fizikai kártyával vagy a telefonunkkal fizessünk?
„Én a telefonos fizetést választanám. A plasztik kártyát nagyon könnyen el tudják lopni a zsebtolvajok. Ilyen maradi módszerekre is érdemes még gondolni.
A digitális pénztárcák, amilyen például az almás készülék pénztárcája vagy a legnagyobb böngészőnek a pénztárcája, megbízhatóak: a valódi bankkártyaadatok nem kerülnek át a tranzakció során a kereskedőnek, mert minden fizetéshez úgynevezett egyszer használatos digitális azonosítót használnak ezek a fizetési szolgáltatók, közvetítők, pénztárca szolgáltatók.
Ezért biztonsági szempontból általában ezek kedvezőbbek. Ha a telefont elveszítjük, azt távolról is tudjuk zárolni, vagy törölhetjük. Így a digitális pénztárcánk könnyen és gyorsan védhető. Illetve több esetben a telefonunk maga is már zárolva van, mondjuk, egy Face ID-val vagy egy jelkóddal. Ezekért biztonságosabbak. Persze a bankkártyát is le lehet tiltani. Utazás előtt meg amúgy is mindenkinek ajánlott beállítani az úgynevezett tranzakciófigyelést a készülékén, ami küldeni fog bizonyos limit felett push üzeneteket vagy sms-eket.”
5. Biztonságosak az ATM-ek külföldön?
„Léteznek még, de a plasztikus kártyamásoló eszközök már visszaszorultak. Külföldön lehetőleg a bankfiókunkhoz, a bankunkhoz tartozó ATM-eket használjunk, vagy nemzetközileg elismert bankot. Nézzük meg, hogy nincs-e rajta szokatlan eszköz, laza kártyanyílás, oda nem illő kamera.
A pinkód beírásakor pedig mindig takarjuk el a billentyűzetet, vagy ha lehet, akkor a telefonunk odaérintésével vegyük fel a pénzt.
Hogyha az ATM felajánlja, hogy forintban vagy helyi pénznemben terhelje a kártyánkat, akkor általában a helyi pénznemet érdemes választani, mert ilyenkor a saját bankunk kedvezőbb árfolyamot fog használni.”