Brasch Bence édesanyja, Ilona ritkán enged betekintést a magánéletébe. Most azonban soha nem hallott családi titkokat osztott meg egy, a fiával közös interjúban.

Brasch Bence édesanyja, Ilona ritkán szerepel a nyilvánosság előtt, Peller Mariann Benned élek című műsorában azonban ezúttal kivételt tett. Anya és fia őszintén beszéltek különleges kapcsolatukról, az egyedül töltött évekről, az apai minta hiányáról és arról is, Ilona hogyan élte meg, amikor fia bokszolni kezdett.

„Köszönöm szépen, hogy letiltottál”

Brasch Bence számára az RTL Sztárbox című műsora hatalmas kihívás volt, édesanyjának azonban talán még nagyobb. Ilona elárulta, fia először nem is szerette volna, hogy élőben nézze végig a sztárboxos mérkőzéseit.

„Az elején kikértem magamnak: ’Anyu, nem jöhetsz el a meccsre.’ ’Mi az, hogy nem jöhetek el?’ – válaszolta. Mondom, ’hidd el...’” – idézte fel Bence.

Édesanyja később belátta, hogy fia jól döntött.

„Utólag megköszöntem: ’Bence, köszönöm szépen, hogy letiltottál.’ Borzasztó volt, borzasztó volt nézni, hogy nem tudhatod, mi a vége. Főleg a nehézsúlynál egy rossz ütés...” – mesélte Ilona, aki annyira aggódott, hogy annak testi következményei is lettek.

„Anyaként ezt egy mondatban össze tudom foglalni: ’Bekerültem a sürgősségire’” – árulta el, majd hozzátette, különösen az első mérkőzés viselte meg.

Az első meccsét úgy néztem, hogy felhangosítottam a tévét, kimentem a fürdőbe, hideg vizet engedtem a csuklómra, és légzőgyakorlatokat végeztem

„Semmi segítség nélkül az édesapám részéről”

A különösen erős anyai féltés mögött igencsak mély anya-fia kapcsolat húzódik meg. Ilona Bencét és nővérét, Esztert nagyrészt ugyanis egyedül nevelte fel. Bence így gyakorlatilag 3-4 éves kora óta nevelkedett apa nélkül.

Nem véletlen, hogy a színész ma már apaként egészen más szemmel néz vissza arra, amit édesanyja végigcsinált.

Szerintem egy nagy erő felnevelni kvázi egyedül két gyereket is, főleg úgy, hogy ott voltam az egész alatt, semmi segítség nélkül az édesapám részéről. Nekünk ez valahogy természetes, de ha így valójában belegondol az ember, főleg, hogy már én is édesapa vagyok, az nagyon kemény ügy.

Ilona ugyanakkor azt mondja, sosem tekintett magára áldozatként.

„Nem éreztem magam áldozatnak, hogy én vagyok a nagy egyedülálló anya, aki egyedül nevel. Nem. Ez teljesen természetesen jött.”

„Napokig a kanapén vinnyogtam otthon”

Bence már fiatalon Budapestre költözött, hogy megvalósítsa az álmait. Édesanyjának ez szintén fájdalmas volt, mégsem akarta gyermekét visszatartani.

Mikor 18 éves volt a Bence, egyik napról a másikra elköltözött Budapestre. Akkor napokig a kanapén vinnyogtam otthon, komolyan.

Mégis tudta, el kell engednie a fiát.

„Tudtam, hogy ő itt tudja megvalósítani az álmait. Önző módon nem tarthatom otthon, mert neki ez volt a jövő. Szenvedtem, de ebből semmit sem mutattam ki. Nem hisztiztem, nem zsaroltam, hanem fogtam és elengedtem.”

„A saját apaképemet formálom”

Brasch Bence ma már maga is édesapa. Mint mondja, fia születése óta másként gondolkodik arról is, milyen volt apa nélkül felnőni.

Így, hogy már van kisfiam, kezdem érezni, hogy lehet, hogy van sok olyan dolog, amiben nem láttam mintát.

Haragot azonban nem érez az édesapja iránt.

Annyira nem volt apaképem, hogy szerintem arra tudsz haragudni, akihez kötődsz igazából. Úgyhogy így nem...

– magyarázta a düh hiányát. Most inkább arra koncentrál, hogy ő milyen apa szeretne lenni.

„Most igazából azon vagyok, hogy a saját apaképemet formáljam meg. Mármint hogy én milyen apa leszek, vagyok.”

„Csak belenéz a szemembe”

Bence szerint kisfia érkezése teljesen új érzéseket hozott az életébe.

„Néha belenéz a szemembe, és zavarba ejtően jól esik, hogy egyszerűen csak benéz és jön. Nem akar semmit, csak veled akar lenni, meg kapcsolódni” – mondta. A színész úgy fogalmaz, a gyereke abban is segít neki, hogy újra észrevegye az apró örömöket.

Imádok vele lenni, imádom azt az életörömöt, amit látok rajta, hogy minden új neki.

A beszélgetés végén Ilona azt is elárulta, milyen üzenetet adna tovább fiának az élet egyik legfontosabb tanulságaként.

„Becsüld magad” – mondta. Bence szerint pedig éppen ezt kívánná ő is az édesanyjának: hogy lássa magát úgy, ahogy a családja látja őt.