Takáts Tamás fia, Máté négyéves volt, amikor szülei elváltak. Édesapjával együtt most a Best Podcastban vendégeskedtek, ahol a Karthágó zenekar énekese egy olyan történetet osztott meg a családi életükből, amit még a fia sem hallott soha.

A Best Podcast legutóbbi vendégei Takáts Tamás és fia, Takáts Máté voltak, akik kendőzetlenül meséltek a családjukat érintő kihívásokról, a megbocsátásról és arról is, hogy a köztük lévő kötelék mindig erősebbnek bizonyult a nézeteltéréseknél. Pedig apa és fia között akadtak személyes és politikai konfliktusok is.

Máté szülei négyéves korában váltak el, ő és a testvére az édesanyjánál maradtak, de mindennap édesapjuk ment értük az óvodába, később az iskolába.

„Elvitt minket a játszótérre, sokat beszélgettünk. Nekem ő volt a példaképem, de ettől még voltak dolgok, amelyekben nem akartam követni. Abban igen, hogy zenész lettem, de sok mindenben kívülről figyeltem őt, így a hibáit is pontosan láttam. Azokat semmiképpen sem szerettem volna átvenni.”

„Gondoljon arra, hogy ez a nő szült magának két gyereket!”

Tamás elárulta, hogy miután elvált Máté édesanyjától, volt feleségével a kezdetekben haragudtak egymásra.

„Máténak még soha nem meséltem el azt, amit most elmondok. Amikor az édesanyjával különváltak az útjaink, nagyon megharagudtunk egymásra. Én őrá, ő énrám. Egy kocsmában vigasztalódtam éppen. Jól berúgtam, és hangosan szidtam az összes nőt. Azt mondtam, hogy az anyámon kívül minden nő borzalmas.

Egyszer csak a velem szemben ülő, meghatározhatatlan korú alkoholista asszony felemelte a fejét a bárpultról, és rám szólt: ‘Tamáska, ne ordítozzon nekem! Gondoljon arra, hogy ez a nő szült magának két gyereket!’ Aztán visszahajtotta a fejét, és tovább aludt. Én viszont ettől a mondattól kijózanodtam.

Úgy éreztem, egy angyal üzent nekem ezen a részeg asszonyon keresztül. Ott ültem a söröskorsóval a kezemben, és rájöttem, hogy igaza van. Másnap átmentem a fiaim anyjához, és azt mondtam: ‘Van két gyönyörű gyerekünk, akiknek semmi közük a mi kon iktusunkhoz. Béküljünk ki, és ne bántsuk többé egymást.’ Attól kezdve béke, kölcsönös megbecsülés és tisztelet volt közöttünk. És ez a mai napig így van” – idézte fel a zenész.

Máté pedig így mesélt arról az időszakról:

„Marcival sokáig nem is értettük, hogy ha ilyen jóban vagytok, miért nem jöttök össze újra. Mi semmit nem érzékeltünk abból, hogy valaha ellenségeskedés lett volna köztetek.”