Noha 55 évesen Szabó Győző nagyon odafigyel az egészségére, úgy érzi, annyi év már nem adatik meg neki, mint a szüleinek. De persze mindent megtesz azért, hogy hosszú élete legyen.

Ha valakinek, Szabó Győzőnek göröngyös volt az út, míg eljutott odáig, hogy ma már tiszta, egészséges életét élhet. A múlt azonban úgy véli, nem múlik el nyomtalanul, és a fiatalkori tempója és botlásai egyszer visszaütnek majd, hiába figyel oda magára...

Nem biztos abban, hogy még 20-25 évig élni fog

„Én annyi dolgot csináltam, ezer fokon éltem, élem az életem. Volt benne cuccozás, utazások, extrémsportok. Hét ember életét leéltem egy éven belül. Brutálisan sok minden történt velem. Ha most lekapcsolnák a villanyt, akkor is azt mondanám, elég telített, jófajta életem volt. Persze rengeteg konfrontálódással, csalódással, veszteséggel, sok minden benne van a pakliban. De én nem fogok, nem szeretnék és nem is fogok megörgedni” – kezdte a színész Szabó Péter podcastjében.

Jó esetben legyen még egy 20-25 évem, édesanyám, édesapám is 80 éves koráig élt, hosszú, szép életük volt. Abban a tempóban, amiben én éltem, ennyit lehet nem kapok a Jóistentől, az élettől

– folytatta, és kiegészítette még azzal, hogy egy dologban biztos és ezzel nyugtatja magát: a halál után is van valami.

Szabó Győző nem fog kés alá feküdni

Győző egyébként egy ideje nagyon odafigyel az egészségére, és mindent megtesz, hogy amennyire csak lehet, minőségi, élménydús, aktív életet éljen.

„55 éves vagyok, olvasgatok könyveket, fürkésző ember vagyok. Minden híresztelés ellenére, hogy a középkorosodással egyfajta tunyulás járhat együtt, rátaláltam egy olyan gondolatra, hogyan lehet egy teljesen új indentitást létrehozni. Látjuk a sok pocakos, elhízott embert, aki ha tisztában van magával, elfogadja magát, nincs semmi baj. De a hiúságnak azon vetületére gondolva, hogy én azért színész vagyok és a testem, az arcom, mindenem a színházé, számít a külsőm. Nem fogok kés alá feküdni, nem fogom festetni a hajam, szerintem ilyen szépen, sármosan őszülök. Heti ötször járok edzésre, figyelek a kajára. Ha ezt rosszindulattal nézzük, kapuzárási pániknak mondható, de valaki úgy hívja megújulás, frissülés” – mondta a színész, majd hozzátette: ő nem az éveit akarja kitolni, hanem az élményeit sűríteni.