A közkedvelt műtárgyszakértő nemrég újra munkába állt immár kétgyermekes édesanyaként. A dolgos hétköznapokban édesanyja, Virág Judit segítségére is számíthat, aki másodállásban egy vérbeli szupernagyi.

Kevesen tudják a Kincsvadászok bájos műtárgyszakértőjéről, Kelen Annáról, hogy kétgyermekes édesanya. Szép karriert mondhat magáénak, de egy pillanatig sem tagadja, számára az anyaság az első. Mindig is nagy családról álmodott, nem csoda, hisz ő is egy ilyenben nőtt fel.

„Két nővérem van, akik nyolc és tíz évvel idősebbek nálam. Tehát olyan 18-19 évesen már láttam, hogy nem olyan könnyű szakma ez az anyaság – mosolyodik el. – De éppen a nővéreim miatt úgy gondoltam, engem nem érhet meglepetés, és valamiért arról is meg voltam győződve, hogy nekem lányaim lesznek. Hát nem jöttek be az elképzeléseim.”

Paramami volt

Ugyanis Annának két fia született, Gergő már tizenkét éves, Oliver pedig hamarosan kettő. „Ez a tíz év nem múlt el nyomtalanul. Fizikailag valamivel nehezebben bírom a kialvatlanságot, ugyanakkor sokkal lazább vagyok. Annak idején hajlamos voltam minden apróságon aggódni, és mindig a következő lépcsőfokon törni a fejem – vallja be. – Ha Gergő megtanult járni, már azon töprengtem, mikor fog beszélni. Ha az is megtörtént, akkor azon, milyen óvodába fog járni. De most valahogy nem siettetem az időt, csak megélem a jelent.”

A tinédzserkor küszöbén álló Gergő sokban hasonlít az édesanyjára.

„Éppolyan későn érő típus, amilyen én voltam. Úgyhogy még egyáltalán nem mutatja a kamaszkor jeleit – neveti el magát Anna. – Nemrég például jelentkezett szavalóversenyre, nekem is voltak ilyen próbálkozásaim ennyi idősen. Emellett kimondottan élénk közéleti érdeklődése van, ami ebben a korban nem olyan gyakori. Kívülről tudja a környező országaink vezetőinek a nevét, és a földrajzban is nehéz kifogni rajta. De még korai lenne bármit is mondani azzal kapcsolatban, mivel foglalkozik majd.”

Komoly logisztika

A kétéves Olivér esetében is igaz, hogy a személyiségjegyei már neki is kezdenek megmutatkozni.

A bölcsiben a nevelők le voltak döbbenve, miután valamilyen ünnepségen csak úgy leült a nagyobb gyerekek mellé uzsonnázni. Rendkívül bátor, barátkozós kisfiú, én sokkal visszahúzódóbb voltam.

Anna nemrégiben állt újra munkába a szülés után. Az édesanyja, Virág Judit nevével fémjelzett galériában dolgozik, egyelőre még részmunkaidőben.

„Nagyjából minden munkanap egy komoly logisztikai feladat is egyben. Nekem még szerencsém van, hiszen fokozatosan megyek vissza, és roppant támogató közeg vár, úgyhogy nem is merném összehasonlítani a helyzetem egy olyan nőével, akinek csettintésre vissza kell csöppennie a munkaerőpiacra.”

Az igazi szupernagyi

Szerencsére van kire támaszkodnia a dolgos hétköznapok útvesztőiben a férje és az édesanyja személyében.

Édesanyám egy igazi szupernagyi. Nagyon aktívan részt vesz az unokái életében. Ez azért is különösen nagy dolog, mert még aktívan dolgozik. Ám szerencsére közel lakunk egymáshoz, így például a közös kutyasétáltatás visszatérő esti program Gergőnek és neki. Egyébként az unokáival sokkal engedékenyebb, mint amilyen velünk volt. Kenyérre tudják kenni

– meséli büszkén.

A sikeres műtárgyszakértő nem tagadja, több nevelési elvet is megpróbált átvenni édesanyától, kisebb-nagyobb sikerekkel.

„Megvoltak a keretek, de ezek egyáltalán nem voltak kőbe vésve. Én mindent el mertem mondani édesanyámnak, azt szeretném, ha fiaim is így lennének ezzel – dicséri Juditot. – Őszintén szólva, belátom, helyenként szigorúbbnak kéne lennem a nevelésben, de nem megy. Egy szomorú szempár láttán teljesen elolvadok” – mondja egy halvány félmosollyal Anna.