Az omegások hónapokon át imádkoztak az életéért, mert hittek a csodában, reménykedtek a felépülésében. Molnár György Elefánt a magyar beatzene élő legendája hosszú ideje betegeskedik, de most végre jó hírekkel örvendeztette meg rajongóit. Életmentő műtétek, hosszú kórházi, majd otthoni lábadozás után nagy szó, hogy segédeszközök nélkül tud járni.

Megjárta a poklot Molnár György Elefánt. Tavaly augusztusban közel nyolcórás műtéttel mentették meg az életét a Városmajori Szívklinikán, de az operáció után újra kellett éleszteni. „2025. szeptember 28-án másodszor születtem, mert akkor meghaltam” – mondta erről Elefánt.

Félretett járókeret

A zenészt a kórházban mesterséges kómában tartották, amiből csak október végén tért magához, de közben négy tüdőgyulladást küzdött le.

Nagyon hosszú küzdelem várt rá a felépülésig, ami még mostanság is tart, de januárban már örömmel beszélt arról, hogy járókerettel ugyan, de 50 métert tud sétálni.

A napokban Szabó László vendége volt a köztévé Húrokon írt történelem című műsorában, és sokak örömére remek formában volt. A műsorvezető természetesen azzal kezdte a beszélgetést, hogy az egészsége felől érdeklődött. „Hú, ez nehéz kérdés, és nehéz rá válaszolni.

Ahhoz képest, amilyen állapotban voltam, kitűnően vagyok. De egy embernek az alapműködéséhez még messze sem vagyok olyan jól, mint ahogy azt kellene

– felelte Elefánt.

„A lényeg az, hogy olyan két és fél, három hete nem használok már a járáshoz különböző segédeszközöket. Ilyen kis gurulóst meg azt a lépegetőst, úgyhogy azok úgy félre vannak téve otthon szerencsére. Tudok menni 150-200-300 métert, csak utána azért le kell ülni egy picit. Nem sokat, egy picit le kell ülni, hogy helyére kerüljenek a dolgok.”

Majd’ fél évet ágyban töltött

A muzsikus elárulta, hogy valójában nem is a szívbetegsége akadályozta a mozgásban.

„Az a baj, hogy nem a betegségem miatt vagyok ilyen állapotban, hanem egyszerűen az izmok elsorvadtak a fekvéstől.

Hát öt és fél hónapig csak feküdtem, feküdtem, feküdtem ágyban. Fölkelni nem tudtam egyedül, tehát ahhoz is mindig kellett segítség.

De most már jól vagyok, remélem, hogy mögöttem van, és több ilyet már nem kapok ki. Két ilyen nagy műtét volt az életemben. Az első, amikor végül is kivették a húgyhólyagomat. A második, amikor a szívemen volt egy ilyen kettős műtét. Remélem, hogy harmadik nem lesz.”

Az Omega együttes gitárosa az átélt szörnyűségek után is derűlátó, a kilátásairól is derűsen beszélt. „Én mindig jókedvű szoktam lenni – jegyezte meg. – Úgy nézek most előre, hogy még tíz évem biztos van... Ha tíz van, az jó.”