Az Exatlon Hungary jó kedélyű közönségkedvence, Koplányi Gábor váratlan magánéleti felismerésekkel lett gazdagabb a dominikai hetek alatt.

Ha van ember, akit az Exatlon Hungary akadálypályáira teremtettek, akkor Koplányi Gábor mindenképpen az. Ugyanis a 35 éves fiatalember a különféle labdajátékok és a versengés szerelmese. Sokáig úgy tervezte, a profi sporttal fogja keresni a kenyerét. Kosárlabdával és labdarúgással is próbálkozott, ám ezek idővel hobbivá zsugorodtak az életében. Kevesen tudják róla, de immár négy éve egy építőipari cégnél dolgozik projektkoordinátorként. Civil szakmájának apró fortélyai odakinn is jól jönnek neki. Most pedig minden porcikájával a végjátékra koncentrál, és azt is megnevezte, kit tart a legnagyobb ellenfelének.

„Sok emberrel foglalkozom a munkám során, itt nagyon sokakkal kell együtt élni, és mindenki különböző személyiség, és ezt nyilvánvalóan meg kell tanulni egyrészt kezelni, másrészt a különböző szituációkhoz, helyzetekhez mindig, újra és újra alkalmazkodni. Ahogy a munkámban is folyton új és új feladatok elé, projektek elé állítanak. Ebben a tekintetben hasonló a két dolog, hiszen itt is és otthon is aranyat ér az alkalmazkodóképesség” – mesélte a távoli Dominikai Köztársaságból Gábor.

Már jobban értékeli az apró örömöket

Régóta fente a fogát a TV2 sportrealityjére, és bár maximálisan felkészültnek érezte magát, nem egészen azt kapta, amire számított.

„Sokkal nehezebb ez a verseny, mint gondoltam” – vallja be.

„Fizikális és lelki szempontból is roppant megterhelő. Egyrészt nem gondoltam volna, hogy minden egyes nap csúcsra kell járatnunk magunkat abban az egy-két futamban, amit futunk. Ez órák hosszáig tartó melegítést és koncentrációt igényel. Másrészt rájöttem, milyen sokat jelent a szeretteink támogatása a mindennapokban. Iszonyatosan hiányoznak már.”

Családja és barátai mellett a párja távolléte viseli meg a leginkább.

„Kitti első perctől kezdve támogatott. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű. De már a búcsúzás sem ment egyszerűen: azt gondoltam, hogy simán csak puszi-puszi, és eljövünk, ehelyett egy könnyes búcsú lett” – mosolyodik el Gábor.

Egyébként a videóüzenete különösen sokat jelentett. Nem gondoltam volna, hogy itt látom őt, mert egyáltalán nem az a szereplős alkat. Ennek ellenére vette a bátorságot, és üzenetet küldött nekem.

A legnagyobb vetélytárs

Bizonyára a barátnője biztatása még inkább motiválja őt. Jól is jön neki az extra pozitív energia, hiszen alig néhány nap múlva kiderül, kik lesznek az Exatlon Hungary idei nyertesei. A dobogó legfelső fokára pedig Gábor is jó eséllyel pályázik. De pontosan tudja, nem fog csak úgy az ölébe hullani a diadal.

„A verseny során végig változott, hogy kit tartok éppen a legnagyobb ellenfelemnek. Még a kiutazás előtt Valkusz Mátét neveztem meg a legnagyobb esélyesnek, ez a végére sem változott. Még akkor is, ha Olivér is beleszólhat ebbe. Roli pedig mentálisan a legerősebb. Meglátjuk, mit hoz a végjáték” – mondta Gábor.

Bár még minden idegszálával a versenyre összpontosít, olykor-olykor azzal a gondolattal is eljátszik, hogyan fog kinézni az első napja a hazatérése után.

Azt hiszem, egy nyugis és egy aktív nap lesz egyben. Mindenképp a barátnőm és a családom társaságában töltöm majd. Nagyon szeretnék a mindennapi élvezeteknek hódolni: egy korsó hideg sör, egy hamburger és egy pisztáciás fagyi nyugalmára vágyom a szeretteim körében

– neveti el magát, és még nem is sejti, hogy igazi közönségkedvenccé vált itthon.