Reggeli
„A nap bármelyik szakában szeretünk lassan étkezni, nálunk nem ’fast food’, hanem ’slow food’ van. És bár a terítéknek ugyanúgy megadjuk a módját, mint az alapanyagoknak, nincs ebben semmi túlkapás. Az én reménytelenül magyar gyomromhoz képest Dóri azért kicsit válogatósabb – mondta dr. Balaton Dóráról Ernyey Béla. – Ami mindkettőnk számára szentírás, az a reggeli tejeskávé. Ezt ugyanolyan adagban, ugyanannyi tejjel fogyasztjuk, kivételt csak az képez, hogy a feleségem egy extra adag tejhabot is kanalaz rá magának. Általában magunk készítette müzlit eszünk hozzá. Én szeretem a pirítós kenyeret is, szigorúan vajjal vagy szűz olívaolajjal. De megsúgom, hogy disznósajt, finom házi kolbász vagy egy szalonnás rántotta is jólesik időnként.”
Tízórai
„Általában nem tízóraizunk. De ha nincs dolgunk, vagy épp írok, azért a friss, sajtos pogácsának nem tudok ellenállni. És igyekszem elég vizet fogyasztani – ehhez igencsak elkel Dóri noszogatása. Emlékszem, amikor még én perlekedtem a nagymamámmal, és hiába állapodtam meg vele abban, hogy ami vizet mellé teszek egy másfél literes palackban, azt estére meg kell inni, nem mindig sikerült neki. Most ugyanez sajnos rám is igaz.”
Ebéd
„Májusban már a 18. éves megismerkedési évfordulónkat ünnepeljük, de jól emlékszem még a napra, amikor először mentem Dóri szüleinek bemutatkozni Kalocsára. Ízes, magyar ételekkel vártak. Ott ettem életemben először olyan halászlevet is, ami gyufatésztával készül, amit azóta így szeretek a legjobban. Gyorsan világossá vált: a mi legfőbb közös témánk a főzés lesz. A nagymamám erdélyi nagyasszony volt, tőle tanultam sok mindent. Dóri papája remek hobbiszakács volt, aki még a mi lagzinkra is vállalta, hogy elkészíti a legkülönbözőbb ínyenc fogásokat. Én még életemben nem voltam soha senkivel olyan szimbiózisban, mint Dórival, akivel az ételkészítés öröme is összeköt bennünket. Amikor együtt főzünk, egymás kuktái vagyunk. És mivel kettőnk közül én vagyok a leveses, ma az én örömömre készült a füstölt bordacsontból a magyaros lencseleves. De van egy közös szakácskönyvünk is, amit mai napig előszeretettel forgatunk. Ebbe gyűjtöttük össze a kedvenc ételeink mellett a nagymamám autentikus erdélyi receptjeit is. Amit azonban a vendégeinknek is mindig elkészítünk, az a török bárányragunk. A receptet egy repülőutunk során egy magazinban találtuk. A fogáshoz friss bárányhús szükséges, amihez mi könnyen hozzájutunk Ausztriában. Ezt főzöm meg ayrannal, azaz török joghurttal és friss mentával.”
Uzsonna
„Négy óra tájékán isszuk meg a második tejeskávénkat. Mellé – nem mindennap – eszünk még desszertet is. Nemrég a német operaénekes barátom akkora kuglóffal várt bennünket, hogy még otthonra is csomagolt. Ebből ettünk most is egy szeletet, friss csokiöntettel.”
Vacsora
„Hat óra tájban eszünk. Ha meghívásnak teszünk eleget, akár több fogást is elfogyasztunk, de itthon visszafogottabban étkezünk. Múltkor én készítettem finom, fokhagymás sertéssültet, amiből hidegen csipegettünk Dórival, hozzá retket eszegettünk. Nagyon szeretjük a francia és az osztrák sajtokat is, amit én körtével szeretek a legjobban, de a szőlő vagy az alma is nagyon illik hozzájuk.”
Kiemelt kép: Archív
