Oszter Sándor halála után teljesen új funkciót kapott a diósjenői birtoka. Mindez annak ellenére történt, hogy bár lánya, Oszter Alexandra szerette volna, ha hasznosítják a birtokot és a vadászkastélyt, apja ellenállt a dolognak. Sosem akarta, hogy idegenek mászkáljanak a birtokán. A Börzsöny lábánál fekvő, két és fél hektáros területen fekvő vadászkastély és a hozzá tartozó épületek jelentették a legenda számára a menedéket. Ám halála után lánya ellene ment a vétónak, és megvalósította, amit édesapja életében nem hagyott neki.
„Édesapámnak igazából egyetlen célja volt, hogy ez legyen az ő bázisa, ami minél nagyobb és impozánsabb. Ezenkívül semmilyen más szerepe nem volt, mint hogy ott találkoztak a művészek és az üzletemberek. Sok buli volt, nyilván 18-as karikás is, amin nem vehettem részt, ahol a vadászok voltak”
– emlékezett vissza Oszter Alexandra, A Retro Rádió Sztársáv című műsorában, amit a Blikk szemlézett. Elmesélte azt is, hogy bár éveken át győzködte apját, a színész sosem engedett neki. Mostanra azonban fiával és párjával már ott él és dolgozik. „Mindig mondtam neki, hogy egy ekkora birtokot kellene használni, hogy ez akkor lenne jó, ha ennek lenne funkciója. De ahogy ő fogalmazott, patriarchátus volt nálunk, úgyhogy nem volt lehetőség javaslatokat tenni. Édesapám 2021-ben, októberben elment, és nagyon érdekes volt, onnan tudtam, hogy el fog menni, hogy megkérdezte tőlem, „mondd, édes lányom, mit csinálsz majd Diósjenővel?”. Soha ilyen kérdést nem tett fel, gyanús volt számomra, hogy valami kilépési terve van. Nagyon jól éreztem, hiszen soha nem volt kíváncsi senki véleményére” – árulta el Alexandra.
„Nagyon gyorsan hozzá láttam”
A színésznő részben úgy dolgozta fel Oszter Sándor halálát, hogy nekilátott, hogy megvalósítsa azokat a terveket, amelyekre apja nem hagyott neki lehetőséget. „Az én indíttatásom az volt, hogy csináljunk ott valamit, ami közösségi érdekű is, vonzza a látogatókat, és egyfajta turisztikai látványosság, de ő erről hallani sem akart. Sőt, úgy volt vele, hogy itt azért idegen emberek nem mászkáljanak. Én meg pont az ellenkezője vagyok, szeretem az embereket.
„Amikor elment, akkor nagyon gyorsan neki is láttam. Talán ez egy túlélési stratégia is volt, hiszen nem volt időm a gyászra, hanem in medias res belevetettem magam, hogy nézzük meg, hogy mi a helyzet, miből mit lehet csinálni. Megépítettünk egy új részt. Az istálló épület tetején volt egy elhagyatott padlás, ahol a vadászok alhattak, egy hatalmas, 300 négyzetméternyi, amelyet a párommal beépítettünk, lett több szoba, egy közösségi tér”
– mesélte Alexandra, aki művészeti képzést is tart itt gyerekeknek. A hosszú távú terveiben pedig az is szerepel, hogy emléket állít édesapjának, és Sándor legismertebb szerepének. „Nagyon sok hagyományőrző a Rózsa Sándor-film miatt lett hagyományőrző. Sokan keresnek, hívnak, hogy szívesen megnéznék édesapám relikviáit, így ez is a hosszabb távú terveimhez tartozik, hogy jól lenne egy olyan közösségi tér, ahol lenne egy Oszter Sándor-múzeum vagy egy Rózsa Sándor-sarok, akár egy minifesztivál keretében is” – árulta el Alexandra.
Kiemelt kép: Toroczkay Csaba/fotocentral.hu
