Egy szerencsétlen véletlen folytán derült ki, hogy Müller Péter elveszítette 95 éves feleségét, Ágnest. Szabó Zsófi a keddi Mokkában kérdezett rá: mit gondol a neje az író nemrég megjelent könyvéről. Müller Péter ekkor számolt be szűkszavúan a gyászhírről. „A feleségem három héttel ezelőtt elment a másik világba. Ő tudott arról, hogy ez meglesz. Elment szépen, békében elaludt. Én temettem. Csodálatos asszony. Nem vesztettem el, van, csak nem tudok vele beszélgetni” – mondta az író, mire a stúdióban megfagyott a levegő. A műsorvezetők is csak nehezen tudták visszaterelni a beszélgetést az eredeti témához.
„Aztán megyek én is”
Müller Péter egy vele készült beszélgetésben többet is elárult felesége elvesztéséről. „Eltemettem őt. Nekem kellett beszédet mondani, mert az volt az akarata. Nagyon nehéz volt. Hetven évet kellett elmondani ott, mások előtt – idézte fel a Lélekközösség Peller Mariann-nal című műsorban. – Minden rendben van.
Az eleresztés úgy van, hogy akkor tudja az ember megcsinálni, ha valakit önzetlenül szeret. Nem úgy van, hogy az enyém vagy. Hanem szereti, és hagyja az útján menni.
Ahol esetleg nekem már nincs helyem. Egy olyan úton megy, ami megy tovább. Én meg itt vagyok, és nekem még van egy itt lévő utam. Aztán megyek én is.”

Ágnes még megérte, hogy férje új könyve elkészüljön. „Minden mondatnál, amit leírtam, arra gondoltam, hogy mit fog szólni hozzá. Nem arra, hogy az emberek, hanem, hogy ő. Ez nem pusztán szeretet vagy szerelem kérdése. Egy magasabb rendű értelem volt benne. Egy hallatlan látó, józan, bölcs értelem. Az volt a mérce.”
„Együtt imádkoztunk, hogy szólítsa magához az Úr”
Müller Péter felesége az utóbbi időben sokat betegeskedett. Két erdélyi asszony segítségével ápolták, akik már-már családtagokká váltak. Közben az írónak is segítségre volt szüksége az egészségi állapota miatt. Az elmúlással azonban mind a ketten megbékéltek. „Én az emeleten a lányommal beszélgettem, amikor egyikük kiáltott, hogy jöjjek, mert Ágika nem mozdul. Lementem, és ő fogta a kezét a feleségemnek, aki akkor már útban volt a Teremtő felé.
Most már elmondhatom, vártuk ezt a pillanatot, sőt, sokszor együtt imádkozunk, hogy szólítsa már magához az Úr, és érjen véget a szenvedése. Mert bizony évek óta szenvedett, és ezt egyre nehezebben bírtuk.
95 esztendős volt, hosszú, gyönyörű életet kapott, így nyugodtan mondhatom, hogy békével a szívében távozott” – mondta a Blikknek Müller Péter. Felesége úgy hagyta itt a földi létet, hogy nem maradt benne hiányérzet. „Szép, beteljesedett élet ért véget, és bennem most megnyugvás, megbékélés van, nem pedig fájdalom.”

Kiemelt kép: Nagy Zoltán/fotocentral.hu




