Valkó Eszter, a betelefonálós műsorok egyik legemblematikusabb arca nemcsak a tévézést hagyta maga mögött, de Magyarországot is. Férjével, Péterrel – akivel a Nyerő Párosban és a Love Bistróban is láthattuk –, valamint kisfiával, Simonnal eleinte Hollandiában éltek. Ezután költöztek Svájcba, miután a gyógyszeriparban dolgozó férj ott kapott új lehetőséget. Nem mellesleg Eszter orvos nővére, Magdi is svájci lakos, a két testvér ma már egy faluban, pár száz méterre lakik egymástól.
Valkó Eszter kisfia akcentus nélkül beszéli a magyart
Ennek az országhatárokat átívelő életmódnak megvannak az előnyei. Eszter és családja otthona nem is lehetne idillibb környezetben. A teraszról pazar panoráma nyílik az Alpokra és egy kristálytiszta vizű tóra. Az egykori tévés hatéves kisfia pedig már most több nyelven beszél.
„Anyanyelvi szinten beszél magyarul, ami nagyon fontos. Nagyon sok, külföldön élő gyerek ezt nem mondhatja el magáról. Ezt tapasztalatból mondom: hiába magyar, alig beszéli a nyelvet. Simon nagyon szépen beszél magyarul, nincsen akcentusa” – mesélte a Palikék Világában Valkó Eszter, akinek kisfia hollandul, angolul és svájci németül is magabiztosan a tudása. A svájci iskolarendszer pedig olyan, hogy a gyerekeket később olaszul és franciául is megtanítják.
„Ez nagyon jó Simonnak. Nem kell azon görcsölnie, hogy megtanuljon nyelveket, meg külön nyelvórára járni”
– tette hozzá.
Hiányzik Magyarország
Az éremnek természetesen két oldala van. Eszter rámutatott, mindennek megvan az ára, amit ők is megfizetnek. „Nem otthon vagy, hanem egy idegen helyen – magyarázta. – A világ legszebb helyén is lehet az ember, mégsem lesz otthon. Én ezt érzem legbelül. Sosem fogom száz százalékosan azt érezni, hogy otthon vagyok. Nem ott nőttem fel, nem ott dolgoztam. Nem ott voltak a barátok, a bulizások, az első csalódások. A kisfiamnak meg ez a normális, ez a jó.
Hazugság lenne azt mondani, hogy nem hiányoztok. Nagyon szeretek hazajönni, nagyon szeretek anyukáméknál lenni, jókat röhögni. Szeretem a magyar életritmust, hogy merünk hangosabban beszélni, hogy merünk kimondani dolgokat.
Svájcban eleinte rettenetesen feszélyezett, hogy mindenki csendben van a boltban. Azon gondolkodtam, hogy szóljak Petinek, hogy hozzon már egy kenyeret, tejet…? Nem lehet csak úgy átszólni, hogy ‘Hozzál már egy tejet!’, mert összenéznek.”
Kiemelt kép: Nagy Zoltán/fotocentral.hu
