Napló korábbi sztárriporterét, Dorogi Gabriellát a mai napig nagyon sokat ismerik és emlékeznek is rá, hiszen rengeteg értékes riportot készített az évek alatt. A riporter nemrégiben egy online rádióban tért vissza a médiához. Régóta nem a fővárosban él, turizmussal foglalkozik a Balatonnál. Mindemellett pedig most úgy döntött, ismét hallatja a hangját, mégpedig a közösségi médiában.
„Megmondom őszintén, nem terveztem azt, hogy videókat gyártok a Facebookra, de miután megnéztem azt, hogy hányan látták az előző videómat, és azt is elárulom, hogy nem régóta tudom azt sem, hogy egyáltalán hol lehet ezt megnézni, merthogy nem gyűjtöttem sosem lájkokat, nem kértem soha azt, hogy kövessen bárki is, mégis 50 ezer követő van ezen az oldalon. Szóval amikor megnéztem, hogy 670 ezernél is többen látták a videómat, akkor azt éreztem, hogy felelősségem van felétek. Így hát eldöntöttem, hogy vágjunk bele.”
Egy újságíró, mitől újságíró?
Dorogi Gabriella legújabb videójában azt fejtegeti, mitől újságíró egy újságíró. Úgy gondolja, van két nagyon fontos dolog, ami nem tanulható újságíró iskolában. Az egyik az empátia. Elárulta, hogy bár erről nem szokott beszélni, nagyon sok riportját sírta végig. De azt is hozzáteszi, hogy ha nem így lett volna, nem is lett volna hiteles.
„Tehát hogyha nincs valakiben empátia, beleérző képesség, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy jó újságíró lesz belőle. A másik fontos dolog, ami szintén nem tanulható, az pedig az őszinte kíváncsiság. Ha valaki nem kíváncsi őszintén arra, amivel foglalkozik, akkor nem több bértollnoknál vagy mikrofonállványnál.”
„Egy dolgot kívánok neked”
A levezetést követően pedig Szabó Zsófihoz szólt.
„Szia Zsófi! Emlékszel arra, amikor újságíró iskolában tanítottalak? És az egyik előadás után Sarka Katával odajöttetek hozzám, és azt mondtátok, hogy én vagyok a példaképetek, és szeretnétek egy olyan szakmai műhelyben dolgozni, mint amilyen a Napló. Most már csak volt.
Bizonyára minden okod megvan arra, hogy más irányt vett az életed, én nem is kérlek számon, nem vádollak semmivel, nem kritizállak, nem minősítelek. Én csak egy dolgot kérdeztem, merthogy én emlékszem, és egy dolgot kívánok neked. Ha majd annyi idős leszel, mint én, 57 éves, akkor kívánom, hogy te is tudj úgy tükörbe nézni, ahogy én, és te is elmondhasd azt, hogy az édesapád büszke lenne rád. Őszintén kívánom”
– zárta sorait a riporter.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
