András gazda, vagyis Szűcs András, a tormakirály számára nem úgy ért véget az ismerkedés a Házasodna a gazdában, ahogy tervezte. Hidegzuhanyként érte, ami történt. Pedig egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, minden kiválóan halad. Évivel látszólag egyre közelebb kerültek egymáshoz. Így nem csoda, hogy végül András őt választotta.
Mindig tudtak szintet lépni
„Én azt gondolom, hogy igazából tök jól indult, meg úgy minden, amit csináltunk program, minden tök jó volt veled. Én úgy gondolom, hogy mindig tudtunk szintet lépni, és azt is gondolom igazából, hogy közelebb is kerültünk így egymáshoz” – mondta a gazda, és még ekkor is úgy tűnt Évi egyetért vele.
„Én ugyanígy gondolom, hogy minden randi jól sikerült, meg úgy próbáltuk az ismerkedést kihasználni, és sikerült mindig előrelépni, én is ugyanezt látom” – mondta a lány, ami fel is bátorította Andrást, aki nagy mosollyal jelentette be, hogy indulhatnak a lánnyal a görögörszági álomrandira. „Hozni kellett egy döntést, és az a döntést hoztam, hogy szeretném, ha összepakolnál, és mennénk Athénba. Mit szólsz hozzá?”- mondta.
Jött a feketeleves
És ekkor jött a feketeleves. Évi ugyanis egyáltalán nem olyan választ adott a gazdának, mint amilyenre az számított.
„Egyrészről nagyon vártam ezt a döntést, hogy meghozd, meg más részről nem is. Őszinte akarok lenni veled, és nagyon örülök neki, hogy engem választottál, mert ez tényleg azt jelenti, hogy szimpatikus voltam neked. Viszont én is még ma meg tegnap este is ezen agyaltam, hogy az a plusz, tudod… Ezen gondolkoztam, hogy mi legyen, és nem tudom, hogy el tudnék-e veled úgy menni, hogy ez mindkettőnknek őszinte.
Én nem akarlak megbántani, merthogy megismertelek. Egy nagyon szimpatikus férfi vagy, viszont magamat sem csaphatom be, hogy nem érzem 100%-osan ezt.
Hidd el nekem, hogy nekem is nagyon nehéz ezt beismerni magamnak, hogy itt vagy, szimpatikus vagy, tetszel, minden olyan értékkel rendelkezel, ami nekem fontos, és azt a kis nüansznyi kis dolgot meg nem tudom megmagyarázni, hogy mi az, de nem érzem… Nekem is nehéz ezt elfogadni, bocsánat, el is érzékenyültem. Hogy mondjam? Nem tudok elmenni veled. Ne haragudj, én sajnálom, tényleg sajnálom.
„Tévedtem”
„A testemben most remegést érzek. Az Évitől nem ezt vártam, ez egy kellemetlen helyzet. Behozott igazából, mert nem ezt mutatta végig. Az Éviről most igazából megváltozott a véleményem, mivel nagyon sok programot szántam neki, töltöttünk együtt időt, és egy percig nem mondta… Ő is mindig mondta, hogy tényleg közelebb kerültünk, jól érzi magát, és ezt a végén nem értettem, hogy akkor miért mondta nekem ezeket.
Az egész dologban az bánt igazából a legjobban, hogy ezek szerint Évi nem önmagát adta, meg igazából én sem ismertem fel ezt.
Pedig én úgy gondolom, hogy igazából egy jó emberfelismerő vagyok, de tévedtem.”
A történtek Évit is megérintették.
„Szerintem nagyon rosszul esett neki, mikor megláttam az arcát, sajnáltam. Nem akartam fájdalmat okozni, mert úgy éreztem rajta, hogy várta, hogy elmenjünk. Vidáman közölte velem, hogy megyünk Athénba, boldogan, és nyilván ez nekem így rossz” – mondta Évi, aki el is sírta magát.
András számára így keserű szájízzel ért véget a televíziós társkeresés.
„Egyszerűen, mikor elmentem oda hátra magamnak, azon gondolkoztam, hogy hol rontottam el? Mit nem vettem észre? Mikor? És nem tudom, most se tudom – morfondírozott.- Én úgy gondolom, hogy ezt teljesen őszintén, teljesen a szívemből csináltam végig, ez vagyok én. Azért is próbáltam mindenkinek megmutatni, hogy milyen is vagyok, mindenkinek adtam magamból, mindenkitől kaptam, és ez jó érzéssel tölt el. Nem jött még el az én időm. Nem ők voltak a megfelelők, bízom benne, hogy meg fogom találni…”
Kiemelt kép: RTL/Sajtóklub
