Kovács Kokó István hazánk egyik legismertebb sportolója, aki egykoron hatalmas győzelmeket aratott a ringben, ám újabban inkább a sportdiplomácia területén arat sikereket, részben ezért sem vágyik vissza a szorítóba. „Nincs az a pénz amiért visszamennék. Még mind a mai napig kapok ajánlatokat. A lakásomban ugyan van egy zsák, illetve rengeteg bokszkesztyű van eldobálva mindenhol, de általában a gyerekek játszanak velük, kesztyű a kezemen utoljára akkor volt, mikor a filmet készítettük. Én egy hiú, nárcisztikus ember vagyok, amikor becsukom a szemem tökéletesen látom, milyen gyors voltam, mit tudtam a ringben megvalósítani. Ahhoz képest a mostani öregember, számomra már nem örömteli” – vallotta be egy friss interjúban.
Szerinte a küzdősportokban más sportágakkal ellentétben nem igazán szerencsés a korábbi legendák nagy visszatérése. „A boksz a fiatalok sportja. Ez az izomzatról a dinamikáról és az erőről szól. Azokban a sportágakban, ahol ezek nem annyira fontos tényezők ott ez jól tud működni, gondoljunk csak az úszásra, ahol rengeteg szenior világversenyt rendeznek. De a bokszban nem tesz jót egy korábbi bajnok megítélésének, ha hatvanévesen megpróbál úgy csinálni, mint amikor csúcsformában volt. Ott van például Medveczky Ilona, aki egy csodálatos művésznő, nem megbántva őt, de ma már egyszerűen nem tud olyan kecses és elegáns lenni, mint fénykorában. Ugyanez igaz az ökölvívókra is, egy bizonyos kor felett, már nem szabadna szorítóba lépni” – osztotta meg véleményét Kokó.
Kiemelt kép: Trnka Attila/fotocentral.hu
