Napi friss

Vidnyánszky Attila kolbásszal és rántottával fizetett Hobónak

A Nemzeti Színház igazgatója arról mesélt, miért tartja nagyra a bluesénekest.

Kedden tartották a Nemzeti Színházban Földes László Hobo következő előadásának, a Medvevárának a sajtótájékoztatóját. Az esemény kezdetén az igazgató, Vidnyánszky Attila méltatta a művészt, aki hamarosan a 80. születésnapját ünnepli. Felelevenítették az első közös emlékeket is, amikor Vidnyánszky még fiatal rendezőként dolgozni kezdett Hobóval, hogy új előadást készítsenek a művész legendás produkciójából, A vadászatból.  „Egyszer csak a Hobo Blues Band ott találta magát Beregszászban márciusban, és lett belőle egy olyan előadás, amivel végigjártuk egész Magyarországot. Életünk nagy élménye, mert színházi emberként azért többezres tömeg előtt ritkán játszik az ember. Itt meg, akárhova elmentünk, telt házak fogadtak a sportcsarnokokban, a taliándörögdi lőtéren, annyian voltak, hogy a közönség egy része nem látta, csak hallotta a töltésen túl állva azt, ami a színpadon zajlik. Szóval itt kezdődött az egész – mondta a Nemzeti Színház igazgatója. – Még a beregszászi dologhoz azért hozzátenném, hogy amikor megláttam őket, arra gondoltam, hogy a mi költségvetésünk éves szinten valószínűleg kevesebb, mint amiért ezek az emberek most itt jönnek majd játszani, és akkor ezt én nagyon őszintén elmondtam, és akkor Hobo azt mondta: száraz kolbász és tojás van? És nagyjából így működött a dolog. És ez a része ugye keveseknek ismert, hogy 200 fős kis falukba elmegy Hobo, és én tudom, milyen gázsiért megy el. Nem sokan mennek el annyiért, és ha nincs, akkor meg gázsi nélkül megy el. Ezt az emberi részét erősen hangsúlyoznám. Nem erről szól a mi világunk sajnos, és talán az én rajongásomnak, ami a bluesénekes iránt megnyilvánul, annak egy erős része az is, hogy emberileg én mindezt nagyon-nagyon nagyra értékelem.”

Földes László Hobóban is élénken élnek a régi emlékek. „Elmentünk Beregszászra. Az első alkalommal József Attila-estemet játszottam ott, bementem a színházba, egy lélek sem volt sehol, kőpadlón még ott állt a víz, ahogy fölmosták. Akkor bemegyek az egyik terembe, és ilyen ötös széksorok voltak ott egymásra ragasztva, mint a régi szovjet mozikban, azokat lehetett tologatni. Nem tudtam, hogy mi ez, gondoltam, hát biztos itt vannak a székek. Megyek tovább, nem találok semmit, csak bezárt ajtókat – meséli Hobo. – Kezdett gyanús lenni, hogy nem úgy néz ki ez a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mint ahogy én elképzeltem. Megláttam, hogy abban a teremben, ahol ezek a moziszékek voltak összefogva, az egyik falon lyukak vannak, bementem abba a szobába, ahonnan a lyukak benéztek a másikba, és látom, hogy ott van egy keverőpult. Rájöttem, hogy innen irányítják az előadás világítását és a hangját, és rájöttem, hogy az a terem, ahol a székeket tologattam, az a színházterem. Látod, leültem, én nem tagadom, és mérhetetlenül elérzékenyültem.(…) Hazajöttem, és egy igen jelentős színművész megkérdezte tőlem, ’Te Hobókám, mi volt az a buli, amiért elmentél Beregszászra?’ Megmondtam az igen nagy művésznek, hogy száraz kolbász és tojásrántotta volt a gázsi.”

A Medvevára című előadás premierje január 24-én lesz a Nemzeti Színházban.

Kiemelt kép: Vörös Szilárd/fotocentral.hu

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story receptek és rejtvény különszáma!

Kövess minket az Instagramon is!