Szinte csak a menyasszonya, Mercédesz jelentette a menedéket Varga Ádám számára a viszontagságokkal teli elmúlt évében. „Ez az időszak párkapcsolati szempontból sem volt egy fáklyásmenet. Megannyi áldozatot hozott ő is. Mindössze az év vége felé tudtunk annyi időt együtt tölteni, amennyit szeretnénk. Folyamatosan építettük-szépítettük a közös házunkat, szövögettük a terveinket. Immár három éve jegyeztem el, de az esküvő dátuma még nincs kitűzve, sőt igazából napirenden sincs. Egyszer majd biztos megtartjuk, de mindig akad fontosabb tennivalónk, mint az esküvőszervezés” − mondja mosolyogva.
Pokoli hónap
Menyasszonyával, Mercédesszel a vakációjuk is rendhagyó volt, a legforróbb évszak helyett ősszel szöktek el néhány napra pihenni. „Görögországban, Santorini szigetén jártunk és remekül éreztük magunkat, nem is hittük, hogy ennyire jó lesz a kései nyaralás. A turisták száma megcsappant, viszont a nap még pont kellemesen sütött, úgyhogy talán rendszert csinálunk majd a szezon utáni üdülésből” – meséli a színész.
Rájuk is fért a pihenés a viszontagságos hónapok után. Már az év eleje is egy nehéz döntéssel indult, merthogy Ádám belátta, bármennyire is szerette volna elkerülni, kénytelen lesz kés alá feküdni. „Még évekkel ezelőtt volt egy síbalesetem, amiből kifolyólag a térdem folyamatosan rakoncátlankodott. Év elejére ez már odáig fajult, hogy a színpadi munkáimra is kihatott – panaszolja Ádám. – Így aztán nem akartam tovább halogatni, februárban megvolt a térdműtét, ami után 1 hónapig nem állhattam lábra. Ez egy pokoli hónap volt, hiszen én egy örökmozgó, tettvágytól égő ember vagyok. De Merci ekkor is kitett magáért, és segített, amiben csak tudott.”

„Nem tudok nemet mondani”
Még bőven felépülőben volt a műtét után, amikor megkeresték, lépjen ringbe a Sztárboxban, aminek hallatán kedvese finoman szólva sem repesett a boldogságtól. „Eleinte kérdéses is volt, hogyan fogja bírni a térdem, hiszen a regeneráció még korántsem fejeződött be, amikor elindult a felkészülés. Merci részben emiatt sem örült annak, hogy igent mondtam, de hosszú beszélgetések után ő is elfogadta, egy ilyen felkérésre nem tudok nemet mondani. Még akkor sem, ha ez ebben a helyzetben fokozott kockázattal járt. Ugyanis világéletemben kerestem azokat a feladatokat, ahol tesztelhetem a fizikális és a mentális teljesítőképességem határait” – ismeri el a színész.
Így aztán − mit tehetett mást − párja is teljes erejével támogatta a kőkemény felkészülés hosszú hónapjai alatt. Ádám azonban már az első mérkőzésén vereséget szenvedett, ami mentálisan is egy sokáig sajgó sebet hagyott maga után. „Mindmáig nem dolgoztam fel teljesen a történteket. Nem az zavar, hogy kikaptam, hanem a mikéntje. A jókora színpadi rutinom ellenére is teljesen elöntötte az agyamat az adrenalin, nem tudtam nyugodt maradni és megmutatni a tudásom. Ez pedig egy olyan kudarc, amit nem enged el egykönnyen az ember. Természetesen nem sírom tele a párnám éjjelente a Sztárbox miatt, de még mindig idő kell ahhoz, hogy a megfelelő helye kerüljön ez az élmény.”
Vissza a színházhoz
Ádám kifejezetten örült annak, hogy év vége felé lassíthatott kicsit, és górcső alá vehette a mögötte álló hónapok eseményeit. „Életem egyik legnehezebb éve volt, de nem bánom, mert több lettem ezektől a kihívásoktól. 2025-ben igyekszem visszatérni a régi önmagamhoz, azaz a színházhoz, mert ugyan fantasztikusak ezek a tévés kalandozások, de nem szeretném, ha ezeknek a színházi munkáim látnák kárát, remélem, többet látnak majd teátrumokban.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu