Az Operettszínház és az X-Faktor egykori sztárja, Szabó Dávid már évek óta az Egyesült Államokban él. Néhány nap múlva a fiatal művész Budapestre utazik, hamarosan ugyanis Magyarországon áll színpadra. Koncertturnéra indul az Oltári srácok koncertváltozatával, amiben Dolhai Attilával, Mészáros Árpád Zsolttal, Kerényi Miklós Mátéval és Serbán Attilával idézik meg a múltat és egyik legzajosabb közös sikerüket. Az elmúlt napokban azonban még testközelből élte át Los Angelesben az elmúlt napok borzalmait. „A tűzvész nagyon nehéz helyzet volt. Kedden indult el a tűz, itt nálunk 140-150 km/órás szelek voltak, és szerdára már az összes hírcsatornán azt lehetett látni, hogy ég a város. Én délután négykor úgy döntöttem, hogy egy picit kikapcsolom a tévét, lenémítom a telefont, és próbálok az Oltári srácokra. Van egy közös Facebook-csoportunk, ahova a srácok töltik fel a videókat nekem, és azokat nézve zárkózom fel a koreográfiákban. Egy óra múlva visszakapcsoltam a telefont, és addigra nem fogadott hívások, üzenetek vártak barátoktól, hogy: ’Figyelj, jól vagy, minden oké?’ Nem értettem a pánikot, bekapcsoltam a tévét, és akkor láttam, hogy tőlem öt sarokra ég a Hollywood Hills. Rá három percre kaptam az üzenetet, hogy evakuálják a körzetet, ahol lakom, úgyhogy el kellett hagyni a lakásomat. Nem is tudom szavakban megfogalmazni azt az érzést. Volt bennem pánik, de természetesen próbáltam tíz másodperc alatt lenyugtatni magam. Vettem egy nagy levegőt, átgondoltam, mi az, ami fontos, mit kell összepakolni, és abban a pillanatban el is indultam. Aztán kiderült: én a szerencsések közé tartozom, mert a Hollywood Hills-i tüzet tulajdonképpen 5-6 óra alatt sikerült megfékezni, úgyhogy haza tudtam jönni még aznap este.”
Azoknak a lelki állapotára is nagy hatással vannak az események, akiknek nem hozott személyes vagy anyagi veszteséget a katasztrófa. „Ami nagyon-nagyon nagy hatással van rám és mindenkire, aki ebben a városban lakik, az az, hogy nagyon mély együttérzést mutatunk egymás felé. Tudom, hogy a világ minden tájáról az emberek sajnálkozva nézik ezeket a szörnyű videókat, és hogy mi folyik itt, de főleg itt a városban a közösség nagyon-nagyon szépen összefogott. Mindenki ott segít mindenkinek, ahol tud: szállásokat ajánlanak föl, ingyenes ételeket stb. Felemelő érzés az, hogy egy olyan közösségben élek, ahol az emberek így összetartanak, és amúgy pontosan tudom, hogy ez bárhol így lenne egy ilyen nemzeti természeti katasztrófa esetén. Nagy részvéttel vagyunk azok irányában, akik elvesztették mindenüket. Nekem is vannak barátaim, akiknek leégett a házuk, és egy élet munkáját veszítették el. Tudom, hogy hat-hét évig spóroltak, hogy ezt a házat összerakják, és most mindenük leégett. Iskolák váltak a tűz martalékává, ahova a gyerekeik járnak iskolába, élelmiszerboltok, ahova minden héten bevásárolni mentek. Hatalmas lelki trauma nekünk még csak nézni is, és hát pláne nekik, akik ezt át is élik. Úgyhogy ez egy nagyon-nagyon nehéz időszak volt, és még mindig tart, úgyhogy talán emiatt egy picit jobban is várom, hogy hazamenjek. Egyrészről biztonságban legyek, másrészről pedig, hogy ezt az energiát egy picit lerázzam magamról. Pontosan tudom, hogy az otthoniak, a barátok, a kollégák és a rajongók mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy feltöltsék a lelkemet.”
Kiemelt képek: Nagy Zoltán/fotocentral.hu, Getty Images