Az erdélyi származású lány éppen egy magánéleti krízisen megy keresztül. „A barátom, akivel bő négy hónapja vagyok együtt, nem igazán tudja elfogadni, hogy jelenleg számomra ez a verseny mindennél fontosabb. Nehéz helyzet ez, mert ő egy jó ember, és nem akarom megbántani, de egyre több jel mutat arra, hogy nekünk nincs közös jövőnk. Ő egy román fiú, aki ott képzeli el a jövőjét, én pedig itt szeretném valóra váltani az álmaimat” – mondja nagyot sóhajtva Tóth Abigél.
Ebben az emberpróbáló periódusban szülei feltétel nélkül támogatására azért számíthat. „Nagyon féltenek, hiszen én vagyok az egyetlen gyerekük, de azért örülnek is, mert büszkék rám, amiért belevágtam ebbe a nagy kalandba. Édesanyám a helyi kórház patológiáján dolgozik, édesapám pedig egy szállítmányozó cég középvezetője, és emellett immár 25 éve kántor a helyi templomban, úgyhogy egyelőre biztosan nem fognak utánam jönni. Családi támogatás nélkül kell kiigazodnom a fővárosi élet útvesztőin. Felfordult az életem, de nem bánom − nevet nagyot. Azért a versenytársai szárnyaik alá vették, ennek is része van abban, hogy élete legboldogabb időszakát éli. – Nekem otthon nem igazán voltak barátaim, valahogy egy idő után a társaságok többségében kívülállónak kezdtem érezni magam. De most úgy érzem, megtaláltam a közegem, azokat az embereket, akik mellett nem kell megjátszanom magam, és olyannak szeretnek, amilyen vagyok” – mondja.
Kiemelt kép: TV2
