Nem Sinkó László volt a család egyetlen színésze: bátyja, a nála tizenkét évvel idősebb Sinkovits Imre az ország egyik legnépszerűbb művésze volt. Kapcsolatukat egy életre meghatározta, hogy együtt vészelték át a világháborút. Ennek ellenére sokan azt hitték, hogy a két testvér rivalizál egymással, pedig szó sem volt ilyesmiről. Erről a művész lánya, Sinkó Andrea így nyilatkozott: „Amikor apu egyre híresebb lett, az édesapjától kért engedélyt, hogy megváltoztassa a nevét Sinkovitsról Sinkóra. Nem akarta, hogy a kis Sinkovitsként tartsák őt számon. (…) Sokakban él a tévhit, hogy nem szerették egymást, és való igaz, hogy apu sem szerette, ha az újságírók ezt a kérdést firtatják. De ennek csupán az volt az oka, hogy a kapcsolatuk alapját nem az képezte, hogy mindketten színészek voltak, és apu egyszerűen nem volt nyitott, hogy a családi ügyeit a sajtó elé tárja. De nekem elhihetik, szerették egymást. Imre bácsi gyakori vendég volt nálunk, akárcsak apunak, neki is őrült jó humora volt.”
Sinkó László boldog házasságban élt Tóth Gabriella magyar-történelem szakos tanárnővel. Két gyermekük született, Andrea és Máté. „Nekem a családon és a színházon kívül a természet a szerelmem. Huszonöt éve lakom itt, Budakalászon, a hegyen… – mondta a Storynak korábban. – De a sport is életem egyik középpontja. Az volt a vágyam, hogy ha lesz gyermekem, jusson ki az olimpiára, és ez teljesült, mert 1988-ban a szöuli olimpián Andrea lányom pontszerző, hatodik lett ritmikus sportgimnasztikában.”
Ő maga teniszezett, atletizált és túrázott. Kellemes hangját, megnyerő egyéniségét kölcsönözte a hazánk tájait bemutató Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatnak és későbbi folytatásának, gyakran ő maga is a stábbal túrázott. Színpadon és tévében is maradandót alkotott, emellett sokat szinkronizált. 2015. július közepén feleségével 50. házassági évfordulójukat készültek megünnepelni. Az évforduló napján elesett, eltört a bordája és légmellet kapott. Az akkor már egy ideje betegeskedő művész a Honvéd Kórházba került, ahol tíz nap után, július 31-én tüdőembóliában hunyt el.
Imádott kertészkedni
Volt egy kedvenc karosszéke, amelyben üldögélve belátta az egész kertjét budakalászi otthonában. Büszke volt rá, hogy ott minden fát, virágot maga ültetett.
Kiemelt kép és fotók: Fortepan/Szalay Zoltán; Archív
