Hogy hány alkalommal történt meg, hogy el kellett jönniük otthonról, mert féltek az édesapjától, arra nem emlékszik. „Nem fogtam fel ezt olyan tragikusan, mint amennyire hangzik, hogy menekülni kell. Úgy gondoltam, hogy anya szeretett volna biztonságba menni velem, és tapasztaltam három-négy évesen azokat az élethelyzeteket, amiket apa generált otthon. Én is éreztem, hogy ez nem jó, folyamatosan veszekedtek – mondta Vivi a Beköltözve Hajdú Péterhez című YouTube műsorban. „Arra emlékszem, hogy ülök az ágy szélén, anya adja rám a zoknit, és megyünk. Meg vannak ilyen apró emlékfoszlányok. Egy darabig utána a nagyszüleimnél laktunk. Én egyébként még mindig azt gondolom, hogy sokkal jobb, amikor a gyerek ilyen korban van, mint hogy mondjuk, tini lettem volna.” Ezek után édesapja egy ideig még látogatta őt hétvégente, elvitte magával horgászni, és mint mondta, jól is érezte magát vele, majd egyszer csak nem jött többet. „Az van meg, hogy állok az ajtó előtt egy hátizsákkal, és várom, hogy jöjjön értem, mondjuk, szombaton kilencre. És teltek az órák, és nem jött…” Noha a gyerekkora mély nyomot hagyott Viviben, az édesapjával újra tartják a kapcsolatot. „Ezt azóta megbeszéltük apával, szóval emiatt nincsen bennem harag. Ez így alakult” – zárta le a témát, hozzátéve, ettől még vannak olyan dolgok, amiket nem lehet visszacsinálni.
Kiemelt kép: RTL
