Sebestyén Márta ritkán ad interjút, családi életéről alig mesél. Nemrég azonban az Erdély TV vendége volt, ahol szakmai életútja mellett szeretteiről is mesélt. Többek között két fiáról, a harmincas éveikben járó Álmosról és Szabolcsról, akik érdekes módon nem örökölték édesanyjuk zene iránti szeretetét. „A gyerekeink nem a klónjaink, hiába gondoljuk. Az nem úgy működik, hogy én megkaptam anyukámtól méhen belül, és akkor ezt majd az én gyerekeim is öröklik. A gyerek hoz is magával valamit, és tanul valamit a környezetéből. Azt vettem észre, hogy magától értetődő muzikalitás nem mocorgott bennük soha, mert az már kiderült volna. (…) Az én fiaim soha sem dudorásztak, sosem énekelnek. Ez a legfurcsább nekem, mert belőlem annyira természetesen tör fel, még ha magamban is vagyok, tele van a fejem dallamokkal.”
A Kossuth-díjas népdalénekes mindezt azzal is magyarázza, hogy a fiúk életében intenzíven jelen volt a zene mindig is. Nagymamájuk, Márta édesanyja még most, 90 évesen is kórust vezet, míg édesanyjuk az éneklésből tartotta el a családot. „Miután hamar elváltam, én lettem a főállású családfenntartó. Többnyire a mamával voltak otthon, mikor el kellett utaznom. Nagyon mérgesek voltak a zenére, mert anya a zene miatt megy el, hogy másoknak énekeljen” – mondta Sebestyén Márta, és fel is idézett emléket: Szabolcs fia elállta az útját az ajtóban, és azt mondta neki: „Anya, nem mehetsz el a nagy Londonba a nagy repülővel!” A népdalénekes csak úgy tudta leszerelni fiát, hogy megígérte, játék vonattal tér majd haza.
Álmos és Szabolcs azóta már felnőttek, utóbbi meg is nősült. Feleségét Evelinnek hívják. Az unokára azonban még várni kell. „Nem tudom, a fiatalok hogy tervezik a dolgot, de tőlem mindig megkérdezik, hogy ’Na, nagymama vagy már?’ – mesélte a népdalénekes, aki reméli, jó anyós. Úgy véli, akkor támad konfliktus anyós és meny között, ha előbbi úgy kezeli a fiát, mint egy kisgyereket. Evelin és közte azonban nincs vita, sőt. – Ez az ember nem az a kisgyerek, akinek még mi dugtuk a szájába a kanalat, hanem önálló lény, aki a feleségével együtt alakul. Ők egy pár. A saját ízlésük szerint élnek és gondolkodnak, és ezzel az ég világon semmi baj nincs. Ők például egészen más dolgokat szoktak a konyhában kotyvasztani. Anyukám néha megdöbben, hogy nem is hallott még ezekről a fűszerekről, növényekről… Én erre azt mondom: ’Gyerekek, tök mindegy, csak mosogassatok el!’” – nevetett fel Sebestyén Márta, aki hangsúlyozta: nem versenyzik a menyével. Kifejezetten örül, hogy otthonukban békésen megfér egymás mellett három generáció.
Arról is mesélt, hogy ő nem volt ennyire szerencsés, mikor férjnél volt. „Nekem rémes anyósom volt, de tényleg. És anyukámnak is. Gondolkodtam is, hogy talán azért nem lett lányom, hogy ne kelljen nekem is átélnem azt, amit anyukám átélt, amikor látta, én mennyit szenvedek. (…) Nem tudom azt elképzelni, hogy mire jó az valakinek, ha valakit eltiporhat, ha folyton gonoszkodhat, ha mindig keresztbe tehet, ha a legszebb perceket teheti tönkre? Ez egy embertípus. Ha az ember ezt egy családon belül műveli folyton, arra nem találok szavakat. Állítólag az anyósokban van sok ilyen tulajdonság, és ezért is születik ez a sok anyósvicc, nem véletlenül” – tette hozzá. Szerencsére Mártának és Evelinnek nagyon jó a kapcsolata, nemcsak együtt laknak, de nyaralni is együtt járnak. Olykor előfordul, hogy anya-lánya párosnak nézik őket, amin mindig jót derülnek. Holott, mint kiderült, Evelin anyának hívja Mártát, míg az énekesnő lányaként hivatkozik a menyére.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel/fotocentral.hu
