„Magyar barátaimmal az Egyesült Államokban jártam. Valahol fent, északon, egy halászfaluban történt, sétálunk az utcán, egyszer csak egy kis üzletből előrohan egy középkorú hölgy, és letegez: ’Csak nem te vagy a butikos? Mi ugyan itt élünk, de voltam néhány hónapig Budapesten, és imádtam a műsorodat. Amikor hallottuk a magyar szót, és megláttunk itt, a világ végén, Alaszkában, először nem akartam elhinni. Úgy örülök, hogy itt vagy!’ – mondta miközben váratlanul átölelt” – mesélte a meglepő történetet a Zenebutik műsorvezetője, Juhász Előd a Meglepetésnek.
Megtörténik, hogy híres ember rajong egy másik hírességért. Berkes Gábor így volt Egerszegi Krisztinával. „Imádtam Egerszegi Krisztinát. Miután 1988-ban megnyerte a szöuli olimpiát, meghívtam a lakásomba, és az Első Emelet zenekarral palacsintát sütöttünk neki. Nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt. Az első találkozás óta jó néhányszor összefutottunk különböző rendezvényeken. Sokkal később a róla szóló dokumentumfilm zenéjét én írtam, de erről szerintem az úszónő nem is tud, mert nem mondtam el neki” – mesélte a zenész.
Egy alma is lehet a szeretet jele, tudja ezt Kertész Zsuzsa is. „Egy nyári napon, rekkenő hőségben vártam, hogy váltson a piros lámpa. Leengedett ablaküveggel álltam, amikor a közeli zöldséges pavilonból kiszaladt egy hölgy, és a kezembe nyomott egy gyönyörű, fényes, piros almát. ’Bizonyára jól fog esni ebben a dög melegben, Zsuzsika’, mondta, és visszaszaladt a boltjába” – emlékezett vissza az egykori tévébemondónő.
Kiemelt kép: Rozmanitz Gábor/fotocentral.hu
