Fördős Zének valósággal a vérében van a főzés és a vendéglátás, hiszen amellett, hogy nagymamájától örökölte a főzés iránti szenvedélyét, édesapjának cateringgel foglalkozó vállalkozása volt, így Zé már kamaszként, 14 évesen belekóstolhatott a szakmába. „Már a középiskola alatt elkezdtem apunál dolgozni, pohárleszedőként és felszolgálóként kezdtem. Aztán lassan haladtam felfelé a ranglétrán. Később már kisebb csapatokat irányítottam ezeken az eseményeken” – emlékezett vissza a séf pályájának kezdetére Hevesi Tamás podcastjában.
Hevesi szerint Zé édesapja, Lajos a fiával ellentétben egy kissé morózus, végtelenül fegyelmezett ember, ezt a séf sem vitatja. „A csúcsidőszakban 100-200 fős stábot irányított. Az a gondterheltség, ami akkoriban apu arcára kiült, gyakran teljesen érthető volt. De egyébként ez nem sokat változott, mert még mindig együtt dolgozunk, és ugyanilyen szigorúsággal jön-megy.” Apja szigorúsága ellenére egyáltalán nem helyeztek rá nyomást, hogy családi hagyományokat követve a vendéglátással keresse a kenyerét, éppen ellenkezőleg. „Sok családban előfordul, hogy az idősebb generáció megpróbálja bevonni a vállalkozásba a fiatalabbakat. Nálunk ez fordítva volt. Apu mindig azt mondogatta, hogy más irányba induljak. Azért, mert meg akart kímélni attól a stressztől és megfelelési kényszertől, ahogy ő megéli ezt.”
Zé a legidősebb gyermek a családban, húga 2 évvel, öccse pedig 12 évvel fiatalabb nála. „Peti már a Street Kitchen napi aktuális vezetésében nem vesz részt. Már a saját személyes dolgaival foglalkozik. Hozzám hasonlóan ő is abban érzi inkább jól magát, ha a maga ura, és nem egy csapat részeként kell megoldani bizonyos dolgokat. A húgommal pedig nehéz most kapcsolatot tartanom, mert ők elköltöztek az Őrségbe, mindig is ez volt a vágyuk. Csodálatos az a hely, de az én befelé fordulásom olyan jellegű, ami igényli, hogy pezsgés mellett legyek, és ott ez nem lenne adott” – mesélte húgáról, akinek három gyermeke van.
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
