Az ország egyik legszebb, legismertebb hölgye volt, aki konferálhatott az első Táncdalfesztiválon, vezethette az Erkel Színházban a Tessék választani!-t, és a szilveszteri műsorok szinte állandó szereplője volt, és nemcsak bemondóként, hanem mulattatóként is. Hiszen egykor színésznőnek készült. „Az érettségi után megpróbálkoztam a Színművészeti Főiskolával. Nem sikerült – mesélte a korabeli tévéújságnak Takács Marika. – Nagyon letörtem, és szentül meg voltam győződve, hogy nekem az életben már semmi nem fog sikerülni. Egy ideig otthon búslakodtam, aztán felvettek az Óra- és Ékszervállalathoz bolti kiszolgálónak. Amikor pedig tavaly nyáron a televízió bemondónőket keresett, elmentem a válogatásra.” 1957-et írtunk akkor, abban az évben kezdte el működését a Magyar Televízió. Hirtelen mindenkit érdekelni kezdett, hogyan öltözködik, miként sminkel, milyen frizurát visel, miről mit gondol. Ő volt az ország első igazi tévésztárja. Azt is mindenki tudta, hogy boldog házasságban élt a legendás színigazgatóval, Kazimir Károllyal, akinek egy lányt szült. A sors kegyetlen játéka, hogy családi boldogságuk nem lehetett sokáig teljes. Marikát a trendek változása és a kora miatt alig ötvenévesen nyugdíjba küldték. Barátnője, Gál Jolán így mesélt erről: „Nyugdíjasként nem találta a helyét. Azt mondta, ’tudod, elfogadom, megértem, hogy a képernyőn át kell adnom a helyem a fiatalabbaknak, de hogy egy ekkora intézményben semmi hasznos tevékenységre nem vagyok jó, azt nem hiszem. A fél életem a televízió, ha elveszik, lebénulok.’” A bemondónő lélekben összetört, talán ez is szerepet játszhatott abban, hogy éveken át jóindulatúnak diagnosztizált daganata mégis problémássá vált. Amikor örökre lehunyta a szemét, lánya, Annamari még csak tizenhat éves volt.
Félénk, de elbűvölő
1957. június 25-én üdvözölte először a tévénézőket. „Olyan nagyon meg voltam ijedve, hogy a rendező tanácstalanul állt, és nem tudta, mit kezdjen velem. Végül abban állapodtunk meg, hogy én be fogok mutatkozni a képernyőn, és megkérem a nézőket, hogy ne haragudjanak rám az esetleges hibákért, mert most állok először kamera előtt.”
Kiemelt kép: Nők Lapja Archívum/fotocentral.hu
