Caramel élete a Megasztár második szériájával változott meg mindörökre, hiszen megnyerte a tehetségkutatót. De néhány akkori versenytársától eltérően az ő életében nem voltak zajos szakítások vagy szaftos botrányok, és a celebműsorok megkerülhetetlen figurája sem lett. Ez nem véletlen, hiszen alaposan megválogatja, milyen felkérésekre mond igent. „Elsősorban azt tartom szem előtt, hogy hol hogyan érzem magam. Általában elkezdem kényelmetlenül érezni magam, ha semmiről hahotázunk másfél órán keresztül, és úgy csinálunk, mintha történne valami. Az olyan helyzetekben is kényelmetlenül érzem magam, ha azt próbálják elhitetni velem, hogy az én életem érdekes, az én magánéletem érdekel valakit. Ez egy bevett módszer a televíziózásban: elhitetik veled, hogy te nem csak egy szereplő vagy egy évadban, hanem te egy nagyon érdekes ember vagy, és neked minden egyes mondatod egy aranyköpés. Én ennek soha nem dőltem be” – mondta az énekes a Romaként. podcastjában.
Azt sem tartja feltétlenül pozitívnak, hogy ma a show-műsorokban szereplő romák szinte kivétel nélkül ugyanolyanok, ez pedig nem segíti elő az előítéletek ledöntését. „A különböző szórakoztató műsorokban szinte hozni kell a kötelező roma klisét. Azaz én a roma társadalom egy rétege számára nem lehetek igazi cigány a kicsit szofisztikáltabb zeném miatt. A többségi társadalom egy részének szemében nem lehetek igazi magyar. És a média legnagyobb részében sem lehetek jó szereplő, mert nem vagyok jó cigány a tévében. Ha beül egy talkshow-ba öt ember, akik közül egy roma, néha azt érzem, hogy kötelező neki ezt a sztereotip roma szerepet hozni. Nem gondolom, hogy ez nagyon kártékony vagy rossz irányba vinné a társadalmat, csak szívesen látnék egy másfajta roma karaktert is a képernyőn.”
Kiemelt kép: Fülöp Dániel/fotocentral.hu
