Napi friss

Ezek a legjobb eldugott terek a fővárosban

A Kossuth teret vagy a Szabadság teret mindenki ismeri, de ki hallott már a Csaba térről? Budapest környezeti gazdagságához azok az ismeretlen, sokszor eldugott terecskék is hozzátartoznak, amelyekről szinte csak a helyiek hallottak – nekik viszont ezek jelentik az élő természetet, a kikapcsolódást, a zöldet, a nyugalmat. Íme, a főváros eldugott „titkos” terei!

A bevezetőben említett Csaba tér a XVII. kerületben van, és a többi között arról híres, hogy már akkor Csaba térnek hívták (a múlt század 70-es éveiben), amikor még nem volt akkora divat Csaba királyfiról, vagy más néven Csaba vezérről köztereket elnevezni. A tér egyik nevezetessége egy kőszobor, amely magát Csaba vezért ábrázolja, a másik pedig egy gesztenyefa, amely egy évben kétszer is virágzik. Utóbbi a gyakorlatban úgy néz ki, hogy augusztusra elszáradnak és lehullanak róla a levelek, szeptemberben pedig kivirágzik megint – igaz, akkor csak egy-két új levelet növeszt hozzá, és a második virágzásból már nem lesznek gesztenyék.

A kétszer virágzó gesztenyéknél egyébként érdemes egy pillanatra megállni, mert a jelenség mostanában egyre gyakoribb, és szorosan összefügg az emberi civilizáció szén-dioxid-kibocsátása által kiváltott klímaváltozással. Konkrétan arról van szó, hogy a felmelegedés következtében elszaporodott a gesztenyefák aknázómoly nevű kártevője, ami tömeges korai lombhullást okoz. A lombjukat vesztett fák egy része azután úgy „gondolja”, hogy másodszor is nekifut a vegetációs időszaknak, némi levél- és virágnövesztést produkálva. Sajnos ez a szokás nem használ, hanem árt az érintett fáknak, fölöslegesen pazarolva a biológiai erőforrásokat.

Szintén kevesek által ismert, bár a központhoz jóval közelebb, a XII. kerületben van a Hollósy Simon tér, amely hivatalosan utca, bár olyannyira térnek látszik, hogy még játszótér is van rajta. Ha bekanyarodunk a Böszörményi útról a Hollósy Simon utcára – amely itt még valóban utca –, az út egy hurokban folytatódik, és egy kintről nem is látható, házakkal sűrűn körülvett fás terecskét fog közre. A csöndes zug olyannyira népszerű, hogy a lakások drágábbak itt, mint a környező utcákban, jelezve: az emberek még egy viszonylag zöld kerületben is nagyra értékelik a természet közelségét.

Erre egyébként a II. kerületben, a Duna közelében is találunk meggyőző példát. A folyóval és az egymással párhuzamosan futó Lipthay utca és Frankel Leó utca közül ez utóbbinak egy szakasza a drágább – annak ellenére, hogy a Lipthay van közelebb a Dunához –, egyértelműen azért, mert a Frankel Leó utca fákkal szegélyezett, a Lipthay utca viszont kopár.

A közeli Fő utcának szintén van egy „titkos” tere, a Tarasz Sevcsenko tér, amely egy görögkeleti templommal és egy török fürdővel is büszkélkedhet, mellesleg pedig árnyas, tüdőt-lelket felfrissítő átjárást kínál a Királyfürdő felé. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a tér a mindig zsúfolt Fő utca, a Margit körút és a Csalogány utca között húzódik (vagy inkább bújik meg), nem is kell tovább magyarázni a népszerűségét: a fák megszűrik a zajt, a port, illetve a szén-dioxidot, és egy pillanatra szinte elfeledtetik, hogy egy kétmilliós világváros talán legforgalmasabb zónájában vagyunk.

Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt a komfortérzetünket is növelheti! Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, hanem sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva – nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járuljunk hozzá ahhoz, hogy az életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen.

A környezeti terhelés problémája a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos magas károsanyag-kibocsátással járó tevékenység kapcsolódik. Jó hír, hogy a városi élet legtöbb területén van lehetőségünk arra, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Például egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke, hiszen a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek. Érdemes azonban tudni, hogy a füstmentes technológiák használatának hosszú távú hatásait még vizsgálják.  A leszokásnál persze soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!

Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story nyári különszáma!

A Story Sztárdiéta különszáma kapható az újságárusoknál!

Kövess minket az Instagramon is!