Milyen étkezési és sportkultúrát hoz otthonról, Jászberényből?
Rubint Réka: Zsíros kenyeret ettem fánkkal. (nevet) A sport pedig kifulladt a heti 1-2 testnevelésórában. De mozgásból nem volt hiány, mert szüleim a mezőgazdaságban dolgoztak, és a testvéremmel sokat segítettünk nekik. Gondozni kellett a fóliasátrakat, a szezon után pedig indult a földek megművelése. Gyomláltunk, kapáltunk, szedtük a termést, és vittük a piacra. Egy soha véget nem érő folyamatban voltunk. Nyilván ez nem összehasonlítható a sporttal, de azért nem lazsáltunk.
Akkor hogyan történhetett, hogy az egészséges életmód koronázatlan királynője lett?
R. R.: 13 éves lehettem, amikor elkezdtem odafigyelni a táplálkozásra, és különböző tornagyakorlatokat csinálni. Jó húsban lévő tinédzser voltam, az átlagosnál kicsit molettebb, és az életmódváltásnak köszönhetően egy év leforgása alatt sokat fogytam. A vékonyságom mellett az állóképességem viszont rossz volt. Emlékszem, az egészségügyi szakközépben a tesitanárom 15 évesen meg akart buktatni, mert egy métert nem tudtam lefutni, és egy tisztességes fekvőtámaszt sem tudtam megcsinálni. Kegyelemkettest kaptam az egyébként kitűnő félévi jegyeim mellé. Akkor ott eldöntöttem, hogy változtatok, és elkezdtem úszni, futni, erősíteni, így év végére 4-es lettem. Ekkor vált szenvedélyemmé a sport, éreztem meg a hatalmát, és azt a lelki kapaszkodót, amit nyújtani tud.
Kitől örökölte ezt az elszántságot?
R. R.: Édesapám volt ilyen, mint én. Ő sem ismert lehetetlent. Amit a fejébe vett, azt végigvitte. Épp olyan kifogyhatatlan energiákkal rendelkezett, mint én!
A Story Sztárdiéta különszámában megtalálja az interjú folytatást.
A Story Sztárdiéta különszámát még keresse az újságárusoknál!
Ha ön is épp diétázik, számos segítséget talál hozzá a frissen megjelent fogyókúrás számunkban. Sok ismert ember árulta el nekünk, hogy ők maguk milyen módszerre esküsznek.
Kiemelt kép: Archív
