A színésznőnek egészen addig nem volt problémája vele, hogy tele a naptára feladattal, míg túl nem vállalta magát, aminek aztán pszichés tünetei is lettek. „Egyszer csak pánikoltam olyan helyzetekben, amelyekben korábban teljesen komfortosan éreztem magam. Amikor régebben hallottam arról, hogy valaki pánikbeteg vagy pánikrohamai vannak, akkor azt éreztem, hogy ez hiszti. De amikor veled megtörténik, akkor rájössz, hogy ez milyen. Volt egy pont, amikor tömegközlekedéssel utazván azt éreztem, hogy soha többé nem tudok leszállni erről a metróról, mert itt fogok meghalni. Ennek nyilván voltak fizikai tünetei: szorított a mellkasom, nem kaptam levegőt – a pánikroham teljesen klasszikus tünetei. Természetesen leszálltam, nagy, mély levegőket vettem az utcán, és jobban lettem, de utána kénytelen voltam azon elgondolkodni, hogy ez miért történt, mi okozta. Túlvállaltam magam, vagy olyan élethelyzetben voltam, amit nem akartam, és zsigerileg küzdöttem ellene? Talán mindkettő. A pánikroham miatt megijedtem annyira, hogy azt érezzem: nekem ez így nem fog menni tovább, és beláttam, hogy többet kell adnom magamnak” – mesélte Pálmai Anna a Spirit FM-en is hallható #nofilter – Nők, filter nélkül Köböl Anitával című műsorban.
Kiemelt kép: RTL2/Sajtóklub
