Az egész ország pezsgővel és tánccal ünnepelte a szilvesztert 1978-ban, amikor bejelentette a televízió, hogy Honthy Hanna előző nap meghalt. 85 évig élt gyakorlatilag a színpadnak és a közönségnek, mégpedig a saját szabályai szerint, és nem érdekelte ki mit mondott, legyen az a valaki Nyikita Hruscsov vagy az Operettszínház direktora.
1893. február 21-én született Hügel Hajnalként, apja nyomdász, anyja varrónő volt. Pesten, a Nefelejcs utca egyik bérházának földszinti udvari szűk lakásában nőtt föl. Anyja és nagyanyja nevelte, mivel apja hamar eltűnt az életükből. Kislányként az Operaház balettiskolájába járt, emellett gyermekszerepekben lépett föl, el akarta kerülni a szobalányok és mosónők keserű sorsát. Két dolgot egész életére megtanult ekkor: senkit ne szeressen úgy, hogy irányítani tudja az ő életét, és hogy pénz nélkül semmire sem megy az ember. Ez utóbbi mindennél fontosabb volt, mert szép hangja volt, és azt mondták neki, képezze magát, tanuljon énekelni. Csak hát nem volt miből. Ezért a szép Hajnalka mindösszesen 14 évesen egy idősebb úriember kitartottja lett, anyja és nagyanyja tiltakozása ellenére. A nyilvánosság előtt csak nagybácsiként szereplő férfi mindent fizetett nappal, Hajnalka pedig éjszaka megadta a tartozását. Üzlet volt az egész.
Pályafutását Horváth Hajnalka néven kezdte, Bécsben, Pozsonyban, Debrecenben ünnepelték, jól keresett, megszabadult mecénásától, pláne, hogy közben férjhez ment Dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz. Ekkoriban döntötte el, hogy ha Pestet is meg akarja hódítani, ahhoz kell egy hangzatos művésznév. A férj azt tanácsolta, olyan nevet válasszon, aminek a kezdőbetűi H H, például Honthy Hanna, hogy a családi ezüstből ne kelljen kivakargatni a kezdőbetűket. Hamarosan ezen a néven szerződtették Pestre, ahol a Fifi című operettel azonnal sztár lett. De volt ebben a csárdában egy másik dudás is, Molnár Ferenc felesége, Fedák Sári. 1922-ben, a Bajadér című operettben együtt lépett fel a nála 14 évvel idősebb primadonnával. A kíméletlen cicaharcban végül a fiatalság győzött, Honthy leénekelte Fedákot a színről. Ettől kezdve halála napjáig ő volt a magyar operett királynője, minden szerepében ragyogott. Moszkvában énekelt Sztálinnak, aki állítólag kocsit ajándékozott neki, és Hruscsovnak is, ahogyan a Pravda írta, amikor ő játékát közvetítette a tévé, kiürültek a moszkvai utcák. Akkora sztár volt, hogy amikor kiöregedett a primadonna szerepkörből, átírták az operetteket, csak neki. Így született meg a Csárdáskirálynő Cecíliája kibővített szerepe, vagy a Luxemburg grófja Madame Fleury-ja.
Kevesen tudták, hogy a szakma közben gyűlöli, mert fukar és bosszúálló volt, átgázolt az embereken, a saját férjein is, pedig három is volt belőle. Kéjesen élvezte, hogy öltöztetője egy valódi grófnő, az ősi történelmi család sarja, Nádasdy Borbála, a későbbi írónő. Ha úgy tartotta kedve, megsértődött és délután négykor lemondta az esti előadást, hogy még véletlenül se tudjanak változtatni se a műsoron, se a szereposztáson. Párszor Fenyvessy Éva ugrott be helyette, őt azonban gyűlölte, mivel harmadik férje, Rácz László előtte Fenyvessynek udvarolt. Amint meghallotta, hirtelen meggyógyult. Bármilyen hisztis is volt, bármekkora allűrökkel is élt, egy valami tény: a munka iránti alázata példamutató, még hetvenéves korában is ének és táncórákra járt, s még nyolcvanévesen is fellépett, s ragyogott Cecíliaként a Csárdáskirálynőben.
Felvarratta az arcát, ujjait kesztyűvel takarta
Nádasdy Borbála 2018-ban a Bestben emlékezett vissza a Honthyval töltött két évre. A grófnő 14 éves volt, amikor a szolgálatba állt a primadonnánál. „Beköltöztetett a Deres utcai elegáns villájába, szép szobát kaptam, teljes ellátást, fizetést…Reggelenként én vittem be neki a teát, odahaza, illetve az Operettszínházon kívüli fellépésein öltöztettem. Sokat utaztunk emiatt, Honthy hátul ült, én elöl a sofőrrel és a fodrásszal….Állandóan szidott, emiatt gátlásos, fiatal lányként kezdtem elhinni, hogy soha nem viszem semmire” – mesélte Borbála, aki jól tudta, Honthy valójában magányos, önző asszony volt, aki a színpadnak és a tehetségének élt, de kihozta magából a legtöbbet. „Emiatt szigorúan élt, Bözsi néni, a házvezetőnője legtöbbször csak teát és pirítóst készített neki az alakja miatt. Hiú volt, már akkor, az ötvenes évek közepén átesett egy arcfelvarráson, ami rettenetes fájdalmakat okozott neki, tudta előre, de megtette. Reumás volt a keze, nem is tudta az ujjait kiegyenesíteni, emiatt mindig mindenhol kesztyűt hordott. Szakmai alázata lenyűgöző volt, minden nap járt hozzá délelőttönként az énektanára, és hetente egyszer ebédre az egyik volt férje, Rácz László. Vele jóban maradt, talán ő volt az egyetlen barátja, többször is leutazott tihanyi villájába.”
A grófnő az ’56-os szabadságharc után Bécsbe ment, megvalósította álmát, színésznő, balettmester, majd írónő lett. Kétszer házasodott, két fia született. „Honthyt még egyszer láttam, Bécsben, a hatvanas években. Talán vásárolni ment ki. Több magyarral találkozott a Servus kávéházban. Elmondtam neki, hogy színésznő lettem. Jött a szemöldökemelés, és csak annyit mondott, nem túl őszintén, hogy ’sok sikert kívánok’, és adott egy képet, Sok sikert Borcsának, Hannácskától aláírással. Én akkor megkértem, vigyen el Magyarországra a szüleimnek egy déli gyümölccsel és egyéb finomságokkal megpakolt csomagot. Megígérte, át is vette, de a csomagot soha nem kapták meg a szüleim.”
Kiemelt kép: Archív
