Honthy Hanna - Édesanyja tiltakozása ellenére lett egy idős férfi kitartottja
Az operett királynőjét imádta a közönség, még Moszkvában is kiürültek miatta az utcák. Kollégái azonban gyűlölték öntörvényűsége miatt.
Az egész ország pezsgővel és tánccal ünnepelte a szilvesztert 1978-ban, amikor bejelentette a televízió, hogy Honthy Hanna előző nap meghalt. 85 évig élt gyakorlatilag a színpadnak és a közönségnek, mégpedig a saját szabályai szerint, és nem érdekelte ki mit mondott, legyen az a valaki Nyikita Hruscsov vagy az Operettszínház direktora.
1893. február 21-én született Hügel Hajnalként, apja nyomdász, anyja varrónő volt. Pesten, a Nefelejcs utca egyik bérházának földszinti udvari szűk lakásában nőtt föl. Anyja és nagyanyja nevelte, mivel apja hamar eltűnt az életükből. Kislányként az Operaház balettiskolájába járt, emellett gyermekszerepekben lépett föl, el akarta kerülni a szobalányok és mosónők keserű sorsát. Két dolgot egész életére megtanult ekkor: senkit ne szeressen úgy, hogy irányítani tudja az ő életét, és hogy pénz nélkül semmire sem megy az ember. Ez utóbbi mindennél fontosabb volt, mert szép hangja volt, és azt mondták neki, képezze magát, tanuljon énekelni. Csak hát nem volt miből. Ezért a szép Hajnalka mindösszesen 14 évesen egy idősebb úriember kitartottja lett, anyja és nagyanyja tiltakozása ellenére. A nyilvánosság előtt csak nagybácsiként szereplő férfi mindent fizetett nappal, Hajnalka pedig éjszaka megadta a tartozását. Üzlet volt az egész.
Pályafutását Horváth Hajnalka néven kezdte, Bécsben, Pozsonyban, Debrecenben ünnepelték, jól keresett, megszabadult mecénásától, pláne, hogy közben férjhez ment Dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz. Ekkoriban döntötte el, hogy ha Pestet is meg akarja hódítani, ahhoz kell egy hangzatos művésznév. A férj azt tanácsolta, olyan nevet válasszon, aminek a kezdőbetűi H H, például Honthy Hanna, hogy a családi ezüstből ne kelljen kivakargatni a kezdőbetűket. Hamarosan ezen a néven szerződtették Pestre, ahol a Fifi című operettel azonnal sztár lett. De volt ebben a csárdában egy másik dudás is, Molnár Ferenc felesége, Fedák Sári. 1922-ben, a Bajadér című operettben együtt lépett fel a nála 14 évvel idősebb primadonnával. A kíméletlen cicaharcban végül a fiatalság győzött, Honthy leénekelte Fedákot a színről. Ettől kezdve halála napjáig ő volt a magyar operett királynője, minden szerepében ragyogott. Moszkvában énekelt Sztálinnak, aki állítólag kocsit ajándékozott neki, és Hruscsovnak is, ahogyan a Pravda írta, amikor ő játékát közvetítette a tévé, kiürültek a moszkvai utcák. Akkora sztár volt, hogy amikor kiöregedett a primadonna szerepkörből, átírták az operetteket, csak neki. Így született meg a Csárdáskirálynő Cecíliája kibővített szerepe, vagy a Luxemburg grófja Madame Fleury-ja.
Kevesen tudták, hogy a szakma közben gyűlöli, mert fukar és bosszúálló volt, átgázolt az embereken, a saját férjein is, pedig három is volt belőle. Kéjesen élvezte, hogy öltöztetője egy valódi grófnő, az ősi történelmi család sarja, Nádasdy Borbála, a későbbi írónő. Ha úgy tartotta kedve, megsértődött és délután négykor lemondta az esti előadást, hogy még véletlenül se tudjanak változtatni se a műsoron, se a szereposztáson. Párszor Fenyvessy Éva ugrott be helyette, őt azonban gyűlölte, mivel harmadik férje, Rácz László előtte Fenyvessynek udvarolt. Amint meghallotta, hirtelen meggyógyult. Bármilyen hisztis is volt, bármekkora allűrökkel is élt, egy valami tény: a munka iránti alázata példamutató, még hetvenéves korában is ének és táncórákra járt, s még nyolcvanévesen is fellépett, s ragyogott Cecíliaként a Csárdáskirálynőben.
Kiemelt kép: Archív