Gregor Bernadett: „Fiatalon űzött vadra hasonlítottam”

Villáminterjúnkban a színésznő fejezi be az elkezdett mondatokat, és megtudhatjuk azt is, hogy mit kíván magának hetvenéves korára.

Soha nem gondoltam volna… hogy rendezni fogok. Sőt! Többször mondtam a kollégáimnak, ha egyszer erre vetemednék, üssenek agyon. Végül senki nem tette meg, és a rendezést is nagyon élveztem.

Amikor sötét felhők voltak felettem… akkor is tudtam, hogy a felhők fölött mindig süt a nap.

Fiús anyaként… nagyon boldog vagyok. Mindig úgy éreztem, a fiúkkal jobban megtalálom a hangot, a fiús anyaság jobban passzol a személyiségemhez.

Ötvenes színésznőként… sokkal érettebben játszom a színpadon. Az élettapasztalatok alakítják a színpadi játékot, ezt én is észreveszem magamon. Úgy érzem, nekem a kor a barátom, és nem az ellenségem. Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok most, mint fiatal koromban, amikor inkább űzött vadra hasonlítottam.

Legkedvesebb partnerem… Koncz Gábor, akivel húsz éve dolgozom együtt. Ő nemcsak egy kolléga, hanem tanítómester is számomra.

Máig eszembe jut… az a színpadi bakim, mikor a Rómeó és Júlia-előadás alatt a póthajam felakadt egy szögre. Hatalmas nevetés lett a történet vége.

Egy boldog nő… elfogadja, és szereti saját magát.

Remélem, mire hetvenéves leszek… mind a két fiam elégedett, boldog életet fog élni.

Nem érzem komfortosan magam… a válogatásokon, ezért nem járok ilyenekre. Nem tudja bevenni a gyomrom, ha egy irodában versenyeztetnek másokkal. Ezt megalázónak érzem, ezért inkább kihagyom a castingokat.

A mosoly… a legőszintébb és legegyszerűbb út az emberi kapcsolatban a másikhoz. Én igyekszem mindennap nevetni.

Kiemelt kép: Meglepetés Archívum/fotocentral.hu